A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot az Európai Bizottság, mert az ország ellentétesen szavazott az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok jegyzékbe vételére vonatkozó ajánlásai kapcsán kialakított uniós állásponttal, melyet az (EU) 2021/3 tanácsi határozat rögzít – jelentette be a brüsszeli testület.
Az ülésen napirendjén egyebek mellett a kannabisz gyógyászati alkalmazását szorgalmazó pont szerepelt. Ennek kapcsán a magyar kormány nevében felszólaló Dr. Dancs Ferenc, a migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkár arról értekezett a szavazást megelőző beszédében, hogy fűfogyasztás mértéke az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt, ami szerinte már önmagában bizonyítja, mennyire addiktív szerről van szó. A szavazás azonban valójában arról szólt, hogy az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága két évnyi egyeztetés után elfogadta az Egészségügyi Világszervezet ajánlását a kannabisz újrabesorolásáról – írtuk akkor.
A Bizottság közleménye felidézi: 2020. december 2-án az ENSZ Kábítószer-bizottságának 63. ülésszakán Magyarország kétszer az uniós állásponttal ellentétesen szavazott a nemzetközi ellenőrzés alatt álló anyagok jegyzékbe vételére vonatkozó WHO-ajánlásokról tartott szavazás során. Ezen túlmenően Magyarország a Kábítószer-bizottságban olyan nyilatkozatot tett, amely merőben ellentétes az uniós állásponttal.
Az uniós jog értelmében az Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagok nemzetközi jegyzékbe vételére vonatkozó határozatok az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ezért az Unió álláspontját rögzítő tanácsi határozat – az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban – kötelező az uniós tagállamokra nézve.
Az ügyben Brüsszel nem sokkal a szavazás után, 2021 februárjában indított kötelezettségszegési eljárást, ez jutott most el a bírósági szakaszba, miután a magyar hatóságok nem adtak kielégítő válaszokat. Az ügyben azt kéri számon a Bizottság, hogy Magyarország nem teljesítette a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit, valamint megsértette az unió kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét.
Nem ez az egyetlen ügy, amelyikben a Bizottság februárban arról döntött, hogy az EU Bírósága elé viszi a Magyarországgal szemben folyó kötelezettségszegési eljárást. Ez történt egy igazságszolgáltatást érintő ügyben is, ezt a keresetet összesen nyolc országgal szemben indította el a testület.
Az országokon azt kérné számon a testület, hogy nem ültették át a nemzeti jogba a magánszektorban és közszférában tapasztalt visszaéléseket bejelentők védelméről szóló jogszabályt. Erre a tagállamoknak 2021 decemberéig volt módja.
Az indoklás szerint ez az irányelv kulcsszerepet játszik az uniós jog érvényesítésében számos olyan fontos szakpolitikai területen, ahol az uniós jog megsértése károkat okozhat a közérdeknek. Ide tartozhat a környezetvédelem, a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a nukleáris biztonság és a termékbiztonság, de akár az EU pénzügyi érdekeinek védelme – írják.
A kötelezettségszegési eljárásokról szóló februári csomagban más ügyekben is érintett Magyarország. Ilyen a szakmák szabályozására vonatkozó uniós arányossági tesztről szóló jogszabály, amelynek lényege, hogy a tagországoknak meg kell vizsgálniuk, az egyes szakmák esetében elvárt kritériumok nem jelentenek-e szükségtelen akadályt a más tagországokban végzettek számára.
A mintegy 50 millió európait érintő szabályrendszer esetében 11 tagállam – közte Magyarország – esetében azt várja el a Bizottság, hogy a szakmai szabályozások parlamenti módosítását előzze meg ilyen arányossági vizsgálat.
Akárcsak ebben az ügyben, kiegészítő levelet kapott (másik 11 ország mellett) Magyarország amiatt is, mert nem ültette át a nemzeti jogrendbe a szexuális bántalmazást elszenvedett gyerekek védelméről szóló uniós direktívát.
