Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Nem olyan kényelmes a gyógyszerellátás helyzete, mint korábban volt, de nagyon messze vagyunk a súlyos gyógyszerhiánytól. Azért sem lesz jelentős probléma a hazai gyógyszerellátásban, mert a nagykereskedők folyamatosan dolgoznak azon, hogy ha egy hatóanyag elfogyna, Európa bármely országából import engedéllyel, az OGYÉI-vel egyeztetve behozzák azt, erre volt példa az elmúlt időszakban is"– mondta el a hvg.hu-nak Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke a szervezet sajtóeseményén.
A szervezet elnöke a gyógyszertárak fenntarthatóságának helyzetét azonban már nem látja ilyen kedvezően: „a működtetés költségei egyre emelkedtek – beleértve a bérleményt, a bérköltségeket, az energiaköltségeket, és az egyéb kiadásokat, mint az informatika, vagy a könyvelés –, miközben a gyógyszertárak bevételei nem követték le a változásokat."
Az elmúlt tizenkét évben a gyógyszertárak száma folyamatosan csökkent, jelenleg 7%-kal, vagyis 168 gyógyszertárral van kevesebb, mint 2010-ben, és a bezárások tovább folytatódhatnak: idén 25–30 fiókgyógyszertár zárhat be.
Hozzátette, a patikák főleg kisebb településeken szűntek meg, miközben bár nyíltak újonnan is gyógyszertárak, azok jellemzően a nagyobb városokban létesültek, így a kistelepüléseken romlott a gyógyszerellátás biztonsága, közel 700 ezer magyar nem juthat a jövőben megfelelő gyógyszerellátáshoz.
A kiadási oldalon az energiaárak emelkedése okozott jelentős nehézsége: tavaly óta az átlagos forgalommal rendelkező gyógyszertárak energiaköltsége havi szinten 200–300 ezer forinttal nőtt. Különösen érintettek a kisebb forgalmú, főleg kistelepülési gyógyszertárak, amelyek energiahatékonysága alacsonyabb szinten van.
Bár a gyógyszertári forgalom tavaly 988 milliárd forint volt, az árrés nem volt akkora, hogy lépést tartson a megemelkedett költségekkel. „Ennek egyik fő oka, hogy a gyógyszertárak forgalmának jelentős részét a vényköteles készítmények adják, amelyek árképzése jogszabályhoz kötött" – mondta el Zlinszky János. Ezt az árrésszabályozást közel 20 éve alkották meg, amikor még más volt a vényköteles támogatott gyógyszerforgalomnak az összetétele, azóta viszont érdemben nem módosítottak rajta, így fordulhat elő az, hogy a forgalom több mint 60 százalékát ezek a támogatott termékek adják, és ezek forgalmának nettó árrés százaléka 2012 óta folyamatosan csökken, 10 év alatt 2 és fél százalékkal lett kevesebb és 2022-re már 10% alá esett.
Ez azt jelenti, hogy míg a támogatott termékek fogyasztói ára nagyjából 33%-kal nőtt, addig az árréstömeg csak 6 százalékkal.
Zlinszky János hozzátette, a jelenlegi árrésmodellnek van egy másik jelentős problémája is, mégpedig az, hogy nem követi le a gyógyszeriparban történt változásokat. „Az elmúlt években egyre több modern, nagyobb értékű termék került be a gyógyszerforgalomba. A maximált árrésszabályozás következtében azonban a készítmény teljes fogyasztói árától függetlenül az árrés minden esetben 990 forint.” A helyzetet nagymértékben nehezíti, hogy az elmúlt években az ebbe az árréssávba eső készítmények dobozszáma emelkedett, így egyre alacsonyabb a gyógyszertárakban megjelenő árrésszázalék.
Ráadásul az elmúlt években kialakult a szektorban egy munkaerőhiány: a gyógyszertárak egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt. „Ez leginkább vidéken, elsősorban kisebb településeken jellemző, de egyre több gyógyszertárvezető tapasztalhatja meg nagyobb városokban és a fővárosban egyaránt.”
A HGYSZ elnöke szerint több lépésre is szükség van annak érdekében, hogy a következő években ne romoljon tovább a hazai gyógyszerellátás színvonala, és hogy a magyar betegek továbbra is probléma nélkül jussanak hozzá a szükséges készítményekhez. „A legfontosabbnak az ágazaton belüli és kívüli párbeszéd elindulását tartjuk, erre egy lépést tettünk tavaly, amikor újra alakult Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum, ahol a gyártói oldal (Generikus Egyesület, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), a nagykereskedők (Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetsége) és a közvetlen lakossági gyógyszerellátás (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, HGYSZ) is képviselteti magát. A GYEF tagjainak fő célja, hogy közös erővel megoldási javaslatokat dolgozzanak ki.”
A Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum javaslatai közt szerepel, hogy a kistelepülések gyógyszerellátását erősítsék, illetve bővítsék a gyógyszertári szolgáltatások körét.
