Komoly bajok vannak a magyar gazdasággal az Európai Unió Tanácsa szerint is

Az Európai Unió Tanácsa pénteken elfogadta a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás legfontosabb elemeit. Ebben az uniós miniszterek hazánkkal kapcsolatban kiemelték, hogy „Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány áll fenn a nagyon erős árnyomások, valamint a külső és kormányzati finanszírozási igények miatt”. Mindez röviden három dolgot jelent, egyrészt nagyon magas az infláció, másrészt egyre drágább külföldről finanszírozni a magyar államadósságot, mindehhez képest pedig túl sokat költ a kormány.

Az uniós pénzügyminiszterek ezért hangsúlyozzák, hogy ezek olyan problémák, amelyek sürgős szakpolitikai intézkedéseket igényelnek.

A szakpolitikusok azt is megjegyezték, hogy a „Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós alapok időben történő folyósítása – a beruházásokhoz és reformokhoz kapcsolódó elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően – hozzájárulna ahhoz, hogy csökkenjen az egyensúlyhiány romlásának a kockázata”.

Mindez azt jelenti, hogy ha hazánk teljesítené a feltételeket, úgy az uniós pénzek sokat segíthetnének.

Szijjártót frusztrálja az EU-s vita a forrásokról

Szijjártó szerint nem jelent költségvetési problémát az EU-s források befagyasztása. De akkor miért frusztrálja ennyire a helyzet a külügyminisztert?

Magyarországon kívül Romániában szeretnének a miniszterek gyors beavatkozást, míg több más jelenleg egyensúlyhiánnyal küzdő tagállamban jövőre várhatóan sokat enyhülnek a gondok.

Az EU gazdasága ellenálló

A miniszterek szerint az EU gazdasága továbbra is ellenálló az Oroszország Ukrajna elleni háborúja okozta kihívásokkal teli környezetben, amelyben a magas energiaárak és az infláció – a protekcionizmus és a geopolitikai verseny fokozódása révén – befolyásolja a háztartások vásárlóerejét és a versenyképességet. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy hiába kedvezőek a kilátások a legtöbb tagállamban, némelyik – köztük hazánk – jelentős kihívásokkal szembesül, például a nagy inflációs különbségek alááshatják a költség-versenyképességet ott, ahol magas a mutató.

Mindenkinek árthatunk

Ha valamelyik uniós tagországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, például a folyó fizetési mérleg jelentős hiányából vagy ingatlanbuborék kialakulásából adódóan, az a többi tagországra is károsan hat. Ezért 2011-ben bevezették a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást. Ezen eljárás célja azon potenciálisan káros makrogazdasági egyensúlyhiányok azonosítása, megelőzése és kezelése, amelyek hátrányosan érinthetik a tagállamok, az euróövezet vagy az EU egészének gazdasági stabilitását.

Adott esetben meg kell indítani a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárásokat, de a jelenlegi körülmények között a Bizottság eddig nem tartotta helyénvalónak a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás megindítását.

Következetlen a magyar gazdaságpolitika

Az Európai Bizottság évente készít részletes felülvizsgálatot az egyensúlytalanságokkal küzdő uniós országokról, köztük Magyarországról is. Ebben kiemelték, hogy a „politikai következetlenségek növelték az azonosított sérülékenységeket”.

E jelentés szerint:

• magas az infláció, és ha ez hosszabb ideig így marad, aláássa a versenyképességet;
• a gazdaság aránylag sok energiát fogyaszt, ami a magas energiaárakkal együtt rontja a fizetési mérleget;
• magas a költségvetés hiánya, amit csak részben magyaráznak a koronavírus-járványra és az energiaválságra adott válaszlépések;
• hiába lett kisebb az államadósság a gazdasági teljesítményhez képest, a megugrott kamatköltségek miatt sokat kell a törlesztésére költeni;
• a házak öt év alatt duplájukra drágultak, és hiába állt meg a növekedés 2022-ben, az infláció mellett nem várható nagyobb áresés.

Itt is hangsúlyozták: a helyreállítási alap elköltéséről szóló tervben vállalt strukturális reformok várhatóan segítenének.