szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sem a hatalmon lévő konzervatívok, sem pedig az ellenzéki Munkáspárt, amelynek jó esélye van a júliusi választás megnyerésére, nem írta bele a programjába, hogy adóemeléseket tervez, de a költségvetés állapota miatt ez minden bizonnyal elkerülhetetlen lesz – figyelmeztet a Bloomberg.

A brit kormány hitelfelvétele 7,3 milliárd fonttal lépte túl a 2023–2024-es pénzügyi év előrejelzését, és áprilisban ez tovább nőtt, mert a népszerűtlen konzervatívok csökkentették az egészségbiztosítási hozzájárulást, és növeltek néhány szociális juttatást. A költségvetés helyzetét tovább nehezítheti, hogy a fertőzött vérkészítmények botránya, amely megrázta az egész egészségügyet, 10 milliárd font pluszkiadást jelenthet a kormánynak.

A helyzet kritikussá válhat, mert „ha a pártok, amelyek elkötelezték magukat amellett, hogy nem emelnek adót, betartják azt az ígéretet, hogy a GDP 3%-a alá viszik a költségvetési hiányt öt éven belül, és csökkentik az államadósságot, akkor vissza kell fogniuk a költségvetési kiadásokat” – mondta az AXA Investment Managers G7-szakértője. Gabriella Dickens hozzátette: „Az új kormánynak nem lesz semmilyen mozgástere arra, hogy ösztönözze a gazdasági növekedést.”

10-20 milliárd fontos költségvetési megszorításra lehet szükség az Institute for Fiscal Studies szerint.
Csakhogy a Munkáspárt, amelynek győzelmet jósolnak a közvélemény-kutatók, amellett kötelezte el magát, hogy javítja a közszolgáltatások színvonalát. Ezért aligha valószínű, hogy megszorító csomaggal látna munkához a választások után.

„Minden az időzítésen múlik” – hangsúlyozta az AXA szakértője, aki arra mutatott rá, hogy bár mind a konzervatívok, mind a Munkáspárt elkötelezte magát arra, hogy a következő három évben nem változtat lényegesen az adórendszeren, az új kormány mégiscsak erre kényszerülhet.

A konzervatívok különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen nekik az a mantrájuk, hogy „Csökkentsük az adókat!”. Ebbe bukott bele Liz Truss miniszterelnök, aki olyan költségvetést akart elfogadtatni, amely 40 milliárd fontos hiányt tartalmazott volna. Napok alatt váltotta őt Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter, aki kiválóan átlátja a helyzetet. Lehet, hogy nem is nagyon bánná, ha nem neki kellene megalakítania őfelsége következő kormányát Londonban.

Sunak miniszterelnök azzal vádolta meg ellenfelét, a Munkáspárt vezérét, Keir Starmert, hogy amennyiben hatalomra kerülne, 2000 fonttal emelkedne mindenkinek az adója. Hogy számolta ezt ki Sunak? A Munkáspárt négy év alatt 38,5 milliárd fontos költségvetési hiányt tervez, ebből minden munkavállaló háztartásra 2094 font jut. Ezt pedig a Munkáspárt kizárólag az adók emelésével tudná ellensúlyozni – állítja a miniszterelnök.

A Munkáspárt vezetője mindezt cáfolja. „Ez hülyeség” – mondta a televíziós vitában. Keir Starmer azt ígéri a választóinak, ha neki szavaznak többséget július 4-én, akkor a brit állam hitelgaranciát vállal minden első lakás megvásárlására.

Simon Lambert adószakértő szerint a vita a 2000 fontos adóemelésről csak ködfüggöny, amely mögött el van rejtve a lényeg: ha az adórendszert befagyasztják 2028-ig, akkor az infláció miatt sokkal több adó érkezik az államkincstárba, mert sokan kerülnek át a magasabb adósávba. Az Institute for Fiscal Studies azt jósolja, hogy 2028-ra, amikor az új kormány mandátuma véget ér, már 8,9 millió brit polgár fizet majd 40%-os jövedelemadót, miközben 2010-ben ez még csak 3,2 millió embert érintett.

Mit javasol az adószakértő? Igazítsák hozzá az adósávokat az inflációhoz! Erről egyelőre hallani sem akar senki.

„A pártoknak nyíltan fel kellene tárniuk Nagy-Britannia pénzügyi helyzetét a választási kampány idején, és meg kellene mondaniuk a választóknak, hogy adócsökkentés nem lehetséges, hacsak nem indul dinamikus növekedésnek a brit gazdaság” – nyilatkozta a Daily Mailnek Simon Lambert adószakértő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!