Nem elég, hogy egyre nagyobb az infláció – az egy hónappal korábbi 3,7 százalékról 4,6 százalékosra ugrott decemberben –, tovább tetézi a bajokat, hogy pont olyan tételek húzzák fel igazán, amelyek az átlagember inflációérzékelése szempontjából nagyon fontosak. Erre Virovácz Péter, az ING elemzője hívta fel a figyelmet: az élelmiszerárak átlagosan 5,4, a lakbér 12,6, az üzemanyagok ára 8,3 százalékkal jár az egy évvel korábbi szint fölött.

Ami novemberben elmaradt, az megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése most már begyűrűzött a tartós fogyasztási cikkek árába – írta Virovácz. Kiemelte azt is, hogy az élelmiszerek drágulása továbbra is gyors, bár az elmúlt hónapokhoz képest már mérsékeltebb a havi átárazás, komolyabb meglepetés azonban, hogy az alkoholok és a dohányáruk egyetlen hónap alatt, novemberről decemberre 0,5 százalékkal drágultak.

A dohányzás káros a pénztárcára – írhatnák rá a cigisdobozokra

AFP / DPA / Alex Heimken

Azt Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is kiemelte, hogy a részletekből egyértelműen látszik a forint gyengülésének hatása. Ő azt is hozzátette: az, hogy decemberben nagy volt az infláció, és gyenge a forint, „az év eleji átárazási döntések előtt nagymértékű felfelé mutató kockázatokat hordoz”.

Ami jó hír, hogy a szolgáltatásinfláció lassul – véli Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Szerinte a fogyasztás élénkülése és a gyenge forint újabb átárazásoknak engedhet teret, ezért azt sem tartja kizártnak, hogy a 2025-ös egész éves infláció 4 százalék fölötti lehet.