Tovább nőtt az infláció, és újra kilépett abból a 2 és 4 százalék közötti toleranciasávból, amely a Magyar Nemzeti Bank szerint még elfogadható. A Központi Statisztikai Hivatal most közölte a 2024. decemberi adatot, e szerint az év utolsó hónapjában

átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban.

Egyetlen hónap alatt, novemberről decemberre 0,5 százalékkal nőttek az árak. A mostaninál nagyobb áremelkedést éves szinten utoljára épp 2023 decemberében mért a KSH.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2024-es átlagos infláció 3,7 százalékos volt.

Részletesen a következőképp állt össze a mostani szám:

• a szolgáltatások átlagosan 6,8 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor;
• az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt;
• az alkoholos italok és a dohány ára 4,3 százalékkal emelkedett;
• az „egyéb termékek” kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 3,8 százalékkal drágább lett;
• a ruhák 2,7 százalékkal;
• a tartós termékek 0,6 százalékkal drágultak;
• a háztartási energia pedig 0,5 százalékkal olcsóbb a KSH szerint, mint egy éve.

A 20 ország közül, amelynek az Eurostat eddig a decemberi adatát közölte, egyben sem nagyobb az infláció, mint Magyarországon. Az lehetséges, hogy amikor kijön a végleges szám, akkor a román mutató rosszabb lesz a mienknél.

Az elemzők hónapok óta rendszeresen figyelmeztettek, hogy 2024 legutolsó hónapjaiban lódulhat meg az infláció, és lépheti át a toleranciasáv felső határát. Ehhez még csak arra sem volt szükség, hogy a forint gyengülése és az üzemanyagárak emelkedése beüssön: önmagában a bázishatás is dolgozik. 2023-ban havi szinten októberben és decemberben is csökkent az átlagos árszint, novemberben pedig stagnált, úgyhogy most egy alacsonyabb szinthez viszonyítunk, mint pár hónapja.

A leglátványosabb fejleménye az elmúlt pár hónap változásainak az, hogy az élelmiszerárak hogyan indultak meg újra felfele. Erre jutottunk a HVG év végi bevásárlókosarában is, és a KSH adatsora is jókora drágulásról árulkodik. A liszt például 36,2, a tojás 21,9, a tej 19,5, a vaj és vajkrém 16,4 százalékkal drágább, mint egy éve; az átlagot az olyan tételek húzták vissza, mint hogy a száraztészta 7,1 százalékkal olcsóbb lett egy év alatt, a margarin 3, a cukor 2,6 százalékkal.

Ráadásul egyetlen hónap alatt, novemberről decemberre 0,4 százalékkal nőttek az átlagos élelmiszerárak, de a tojás 10,4, a vaj és vajkrém 6,9 százalékkal drágult – igaz, a liszt 4,4, a száraztészta 1,5, a cukor 0,8 százalékkal olcsóbb lett, mint novemberben volt.

De így sem az élelmiszerek húzták a legjobban az inflációt, hanem, ahogy az elmúlt 12 hónap mindegyikében, úgy most is a szolgáltatások. A járműjavítás 10,5 százalékkal drágult egy év alatt, a lakáskarbantartás 8,9 százalékkal, a testápolási szolgáltatások 8,7, az autópályadíj, járműkölcsönzés és parkolás 10,4, a lakbér pedig 12,6 százalékkal több pénzt visz el.

A tartós cikkek árában látszhat meg leginkább az hosszú távon, hogy a forint jóval gyengébb, mint egy éve volt.

Nyilván ahogy a nagykereskedők kötik a szerződéseiket, egy forintgyengülés jó néhány hónap csúszással épül be az árakba, de most már hónapok óta tart a magyar pénz mélyrepülése. A tartós cikkek árucsoportja hosszú ideje így is egyetlen nagyon fontos tétel miatt mutatott negatív inflációt: a használt autók sokkal, de sokkal olcsóbban voltak, mint egy évvel korábban. Most ennek részben vége van – a használt kocsik még mindig 4,8 százalékkal kevesebbe kerülnek az egy évvel ezelőttinél, de ez már nem tudja mínuszba húzni az árucsoport átlagát. Az új autók például 5,3, a szobabútorok 2,7, az ékszerek pedig 15,3 százalékkal drágábbak, mint egy éve.

Nem lehetett boldog az, aki benzinkúton járt decemberben, és nem csak azért, mert mardosta a tudat, hogy mennyire környezetszennyező.

Veres Viktor

A benzinár megint nagyot nőtt: novemberről decemberre 2,2 százalékot, így most 8,3 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. Az „egyéb cikkek” nevű csoportnak az üzemanyag melletti másik nagyon fontos része a gyógyszer, ezek átlagosan 3,1 százalékkal drágábbak a 2023. véginél.

És persze most is szólni kell az energiaárakról: a KSH módszertanával azt sikerült kihozni, hogy az áram 0,3 százalékkal drágább, a vezetékes gáz 0,4 százalékkal olcsóbb, mint egy évvel korábban volt, összességében pedig 0,5 százalékkal mentek lejjebb a háztartási energia árai. Ez úgy jöhet ki, hogy hónapról hónapról újraszámolják, hogy mennyi fogyott a kedvezményes rezsit biztosító határ alatti, és mennyi az afölötti energiából, így aztán azzal, hogy sokan spórolnak a fűtésen, az jön ki, mint ha olcsóbbá válna a gáz. Ettől a módszertantól sok-sok vita után 2025-től legalább az Eurostat felé közölt (harmonizált fogyasztóiár-indexként megadott) számításban búcsút vesznek, de a belföldi használatra meghagyják.

Ami a jövőt illeti: 2025-ben az MNB szerint a legjobb esetben 3,3, a legrosszabb verzióban 4,1 százalékos lehet az inflációnk, a kormány ennél sokkal optimistábban 3,2 százalékos éves átlagos áremelkedéssel számol.

A várakozások között az egyik legérdekesebb felvetés az volt, amit az MNB dobott be az Inflációs jelentésben. Azt mutatták be ugyanis: az iparcikkek fogyasztói árai az év vége felé jóval alacsonyabbak voltak, mint a nyáron – és az egy évvel korábbiakhoz képest sem történt durva drágulás –, miközben majdnem minden jel arra mutatna, hogy drágulást kellene látnunk. Az importárak 2024 májusa óta emelkednek, az ipari termelői árak pedig július óta növekedő pályán vannak (ráadásul a jelentés megjelenése után ugrottak egy nagyon nagyot, októberről novemberre 4 százalékot). Az MNB szerint annak, hogy nem kellett nagyot emelni a fogyasztói árakon, az volt az oka, hogy sok cég a korábbiaknál kevesebb profitot vett ki, hogy kibekkelje ezt a rosszabb időszakot.

Csakhogy ez nem tartható örökké. Márpedig amikor arról kérdeztek cégvezetőket, hogy milyen inflációt várnak, akkor kiderült, hogy a legtöbben magasabb inflációval kalkulálnak, mint 2024 korábbi részében. És ha ez tartósan így marad, akkor azt be fogják építeni az áraikba is.

A mostani számok még csak decemberiek, úgyhogy nyilván az nem látszódhat rajtuk, hogy milyen átárazásokat ütemeztek be a cégek 2025 első napjaira. Ahogy az sem, hogy milyen hatással lesz az árakra a szintén 2025. január 1-jén élesedő inflációkövető adóemelés. A jegybank úgy számolt, hogy ez az egyetlen döntés 0,3 százalékponttal teszi majd magasabbá a 2025-ös inflációt.