Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint egyre több magyar befektető helyezi pénzét külföldi értékpapírokba: már 90 milliárd forintnyi megtakarítás áramlott ki ebből a célból – írja az Azenpenzem.hu. A trend különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy közben a lakossági állampapír-állomány – minden marketing és állami ösztönzés ellenére – csökkenni kezdett – teszi hozzá a lap.
Az első négy hónapban az állam 1300 milliárd forintot fizetett ki az állampapírok kamataira és lejáratuk után, az előzetes felmérések szerint a pénz legalább 60 százalékát újra befektetné a lakosság, de jóval kisebb mértékben, állampapírba.
A folyamat mögött részben az áll, hogy a korábban magas kamatozású Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) már kevésbé vonzók, miközben több brókercég kínál kényelmes hozzáférést külföldi befektetésekhez. Van olyan befektetési cég, amelynél már több mint tízezer ügyfél használ ilyen platformot. Emellett a kifizetések az ingatlanpiacot is erősen meghajtották.
Az alacsony kamatok miatt négy és fél hónap alatt kétezer milliárd forint tűnt el a Prémium Magyar Állampapírból, 4940 milliárd forintra csökkentve az állományt. A Bónusz Magyar Állampapírok mintegy 840 milliárd forinttal 2051 milliárd forintra híztak, míg 1377 milliárd forint a FixMÁP-állományt növelte 2494 milliárd forintra. A Babakötvény esetében a 60 milliárdos növekmény 4 hónap alatt (454 milliárdra) döntő részben a kamatfizetésnek és az állami támogatásnak köszönhető – írja a portál.
Az MNB statisztikái szerint az első negyedévben 159 milliárd forint áramlott külföldi vállalati részvényekbe, 478 milliárd forint belföldi befektetési jegyekbe (ezeknek egy jelentős része devizás alapokba vagy külföldi befektetést tartó alapokba ment), 214 milliárd forint pedig külföldi befektetési jegyekbe. A forintbetétekbe 414 milliárd forint, a devizabetétekbe 182 milliárd áramlott, míg a külföldi betétek állományát 28 milliárd forint gazdagította. Az MNB szerint külföld által kibocsátott értékpapírokba 90 milliárd forint ment.
Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a folyamat nem meglepő: a lakosság nemzetközileg is elkezd portfóliót építeni, ami hosszú távon teljesen normális. Rövid távon azonban problémát jelenthet, hogy ez a pénz „elszivárog” az állampapírokból – éppen akkor, amikor az államnak egyre nagyobb szüksége lenne belföldi finanszírozásra.
A külföldi befektetések felé fordulás azt jelzi: a befektetők a jelenlegi hazai gazdasági és pénzpiaci környezetben nem érzik elég vonzónak az állampapírokat. Ez pedig hosszabb távon növelheti az államadósság finanszírozásának kockázatait.
