Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A magyar gazdaság 2022 közepe óta stagnál, az infláció pedig az intézkedések nélkül 5 százalék felett lenne – erről Virovácz Péter, ING Bank vezető elemzője beszélt a cég szerda délelőtti sajtóeseményén. Az eleve nem túl kedvező alaphelyzetet két tényező bonyolítja: az egyik Donald Trump amerikai elnök, a másik pedig az a tény, hogy Magyarországon 2026 tavaszán parlamenti választásokat tartanak. A legfontosabb kérdés Virovácz szerint az, hogy Magyarország mikor térhet vissza a növekedési pályára. Úgy látja, hogy van erre reális jövőkép, de nem idén, legkorábban jövőre.
Nem gondoltam volna, hogy az MNB előrejelzése még nálunk is alacsonyabb lesz – mondta Virovácz a jegybank tegnap közzétett friss prognózisával kapcsolatban, amely 0,8 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre az ING 1 százalékos előrejelzésével szemben. „A lassuló gazdaság mellett az inflációs várakozásnak lefele kellene mennie, de ennek épp az ellenkezője történik” – értelmezte az adatokat. Az is viszonylag ritkán fordul elő, hogy ilyen gyakran kelljen változtatni az előrejelzéseket, a lényeg ugyanakkor nem változott: Magyarországon magas az infláció, és ebből a helyzetből nem lesz egyszerű kimászni.
Az elmúlt 3 évben úgy gondolkoztunk, hogy majd jövőre beindul a növekedés, de jövőre érheti annyi impulzus a gazdaságot, hogy tényleg sikerüljön kitörni a stagnálásból – véli a gazdasági elemző. Ez elsősorban a külső gazdasági környezetet jelenti, hiszen Magyarország kis, nyitott gazdaságként rendkívül kitett a külső piacoknak, különösen az Európai Uniónak.
A NATO-tagállamok által elfogadott, 5 százalékos védelmi kiadással kapcsolatban elmondta, hogy komoly lendületet adhat a növekedésnek. Ez nem egy rövid távú hatás, de már a következő években tapasztalható lehet – jegyezte meg.
Virovácz arról is beszélt, hogy a német gazdasági modell halott. Kiszervezték a keresletet Kínába, az energiatermelést Oroszországba a védelmet pedig az Egyesült Államokba, ez a jövőben azonban már nem lesz fenntartható. Úgy látja, hogy komoly fordulat történik Németországban, amely lendületet adhat a növekedésnek. Az EU egy különleges időszak előtt áll, mert a vámháború egy pozitív fordulatot is hozhat: ha kihasználja az EU a lehetőségeit, a következő 5-10 évet megnyerheti. Ebből Magyarország rengeteget profitálhat – véli az ING vezető elemzője.
A magyar gazdaság beindulásához elsősorban bizalomra van szükség, például a fogyasztók részéről: a háztartások fogyasztási kiadása jelenleg több mint 7 százalékkal elmarad a válság előtti trendtől. Szerinte a gazdaságpolitika próbálja helyreállítani a bizalmat, de nem sok sikerrel. Historikusan a választások előtt két évvel mindig elkezdett növekedni a bizalom, most azonban hiányzik ez a felfutás.
Hasonlóan alakult az üzleti bizalom is, a bruttó állóeszköz felhalmozás 25,1 százalékkal elmarad a válság előtti csúcstól, ezt Virovácz sokkolónak nevezte. Ez a fajta beruházási volumen lassan arra sem elég, hogy az amortizációt fedezze – véli az elemző, aki szerint ez lassan csökkenő tőkeállományt jelenhet.
„Erre szokták mondani, hogy innen szép nyerni” – jegyezte meg. A munkaerőpiac feszessége könnyen lehet, hogy csak egy illúzió, Virovácz szerint fokozatosan lemorzsolódik a foglalkoztatottság, rejtett leépítések zajlanak. Ebből az illúzióból egy inflációs hatás következik. A 3 százalékos inflációs cél 2027-ben, annak is inkább a második felében lehet elérhető a magyar gazdaság számára Virovácz szerint. Ez nem tragikus állapot, de nem is sokkálló – tette hozzá. A reálbér-növekedés jó dolog, de jobb lenne alacsony inflációs adatok mellett látni ugyanezt. Így viszont éppen ez vezetett a lopakodó leépítésekhez – magyarázta.
Az árrésstop az élelmiszereken keresztül 0,2-0,3, a háztartási cikkeken pedig 0,1-0,2 százalékponttal csökkenti az inflációt az ING elemzője szerint, míg a telekomcégek és a pénzügyi szolgáltatók önkéntes árszabályozása 0,2-0,3, a gyógyszerárcsökkentés pedig nagyjából 0,1 százalékos csökkenést jelent. Mindent összevetve a kormányzati intézkedések 1-1,5 százalékpontos hatást értek el. Ehhez képest az olajár ingadozásának hatása 0,4 százalékpontos, az euró-forint árfolyamé pedig 0,3 százalékpontos hatással van az inflációra. Összességében az ING előrejelzése az idei inflációra így 4,5 százalék, jövőre ez 3,9, majd 3,8 százalékra csökkenhet.
A jelenlegi modellek az árrésstop törvény szerinti, augusztus végi kivezetésével számolnak, de Virovácz szerint ezek az intézkedések könnyen lehet, hogy velünk maradnak 2026 májusáig. Ez az idei inflációt elmozdíthatja némileg lefele, de akkor várhatóan rárakódik majd a jövő évire. A kivezetést követően gyorsan korrigálódhatnak az árak, hosszú távon pedig magasabban köthetnek ki, mint ahol az árrésstop nélkül lettek volna.
A magas infláció nem feltétlen javítja a költségvetés helyzetét. A 4,1 százalékos hiánycél magasabb növekedéssel számolt a bevételi, mint a kiadási oldalon, az eddigi idei adatokból azonban ennek az ellenkezője látszik. Igaz, a költségvetés orrnehéz az év eleji állampapír-kifizetések miatt, de a fogyasztás utáni adóbevételek egyértelműen hiányoznak. Az ING Bank szerint az idei év végére 4,6 százalékos költségvetési hiány jöhet össze. Az adósságfinanszírozás ugyanakkor rendben van, ezt a tegnapi dollárkötvény-kibocsátás is mutatja – hűtötte le a kedélyeket az elemző.
A finanszírozás költsége ugyanakkor relatíve magas, elsősorban a kamatkörnyezet miatt. A piac új kamatvágásokra számít az MNB-től, de egyelőre nem ez történik, az ING pedig nem is lát erre mozgásteret. A magyar gazdaságban nem sokat jelent az alapkamat – a kkv-k kapják a támogatott a hiteleket, nekik nem számít, a nagy vállalatok devizában adósodnak el, a lakosság számára pedig ott vannak a moratóriumok és a sapkák. Az alapkamat így igazából csak a nemzetközi befektetők szempontjából fontos, ebből a szempontból pedig a régiós kamatkülönbözet a fontos. Ez jelenleg is megvan, ezért tekinthető a forint viszonylag stabilnak – magyarázta. Idén így maradhat 6,5 százalékon a kamatkörnyezet, de akár jövőre is a nemzetközi környezet függvényében. Ha a FED és a régiós jegybankok kamatot vágnak, akkor az MNB-nek is lehet erre mozgástere.
Az ING lassan, de folyamatosan gyengülő forintra számít az év végéig, akkor 410-415 környékén lehet az euró árfolyama, de sok a kockázat, például a vámok visszatérése vagy a választások közeledése. A GDP növekedése az idei 1 százalék után jövőre 3,1, 2027-ben 3,2 százalék lehet a bank előrejelzése szerint. A magyar gazdaság számára kulcskérdés az uniós források megszerzése, Magyarország nem teheti meg, hogy lemondjon ezekről a pénzekről – jegyezte meg ezzel kapcsolatban.
A vámháborúval kapcsolatban elmondta, hogy a globalizáció, ahogy eddig ismertük, véget ért, ez azonban az EU számára növekedési impulzust hozhat. Az ING Bank úgy számol, hogy az átlagos effektív vámok mértéke a jelenlegi szinteken ragadhat, ez az EU és a világ többi része számára 10-15 százalékos vámot jelent amerikai részről, Kínával szemben pedig 50 százalék körülit.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Virovácz arról beszélt hogy a fő kockázat a Hormuzi-szoros esetleges blokádja. Ha ez megtörténik, az akár 50 százalékos energiaár-emelkedést jelenthetne, de ennek csekély a valószínűsége az ING nemzetközi elemzői szerint. A legjobban ugyanis nem Amerikának, hanem egyik legfőbb szövetségesének, Kínának fájna a blokád, ezzel pedig Irán is tisztában van. A piacok nyugodtan fogadták az eszkaláció hírét, egy rövid blokád pedig nem írná át a devizapiaci stratégiákat. Egy hosszabb már igen, ez az eurózóna és a japán jen felértékelődését hozhatja a dollárral szemben.
