Épp helyrebillent volna a húsipar, amikor kitört a száj- és körömfájás járvány
Egyelőre a marhatelepeken pusztít a kór, de a sertésexportot már így is korlátozzák, ráadásul meg kell küzdeni a madárinfluenzával is.
Még nem lehet megbecsülni az eddigi károkat, de ha kiszabadul a vírus, annak szinte beláthatatlanok lesznek a következményei, erről beszélt Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a Hússzövetség keddi sajtótájékoztatóján.
Éder alapvetően a sertéshús ágazat javuló teljesítményű, összességében túl sok optimizmusra okot mégsem adó 2024-es évéről akart beszélni a hagyományos, húsvét előtti sajtóeseményen, de a ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt erről a jelenségről is muszáj volt szót ejtenie, noha a betegség egyelőre csak szarvasmarha-telepeket érint, sertéstelepekre nem terjedt át.
Erre magyarázat – mondta -, hogy a marhák könnyebben megfertőződnek: a levegőből is elkaphatják a vírust, míg a disznóknak ehhez érintkezés kell. A mostani járvány mindenesetre rávilágít szerinte a magyar állategészségügyi hatóságok áldatlan helyzetére is. Éder azt mondta, az Európai Bizottság kiérkező ellenőrei ugyan megállapították, hogy a magyar hatóságok kiválóan kezelik a járványt, de arra is rámutattak, hogy drasztikus a létszámhiányuk, erőn felül kell, hogy dolgozzanak.
Éder szerint nem csoda, hogy felfigyeltek az utóbbira, hiszen most szarvasmarhákat érintő járvány mellett egyszerre kell harcolniuk a baromfi-influenza sokadik kitörésével is. A hússzövetségi elnök azt mondta, lehet, hogy békeidőben elég a magyar hatóságokra szánt kevesebb forrás és kevesebb ember, de ilyenkor válik nyilvánvalóvá, hogy a stabil működéshez mindkettőből több kell.
Néhány piac évekre elveszett
Bár a vírus, mint írtuk, sertéstelepekre nem terjedt át, egy sor ország így is korlátozta a Magyarországgal való kereskedelmét élősertésben és sertéshús-termékben is. A HVG még a sajtótájékoztató előtt kérdezte Édert a helyzetről, a szakember pedig lapunknak két kategóriára választotta szét a partnereket.
Azt mondta, több turnusban voltak az elmúlt hetek során hosszabb-rövidebb kereskedelmi korlátozások az EU-tagországok részéről, a harmadik országok piacai viszont döntően lezárultak. Éder szerint ez utóbbi hatalmas változást a sertéshús ágazatnak nem jelent, mert az afrikai sertéspestis miatt döntően korábban is le voltak zárva a magyar szereplők előtt ezek a piacok.
“Viszonylag kevés olyan EU-n kívüli ország volt releváns piaci szempontól, amelyikkel valamilyen regionális megállapodás keretei között mód volt odaszállításra. Az ezekbe az országokba irányuló exportunk tavaly 12-13 ezer tonna körül volt, ami a teljes kivitel kevesebb mint 7-8 százaléka. Fontos-fontos, de nem döntő” – fogalmazott. Szerinte a korábbi tapasztalatok alapján ezek a piacok most már évekre elvesztek.
Sokkal zavaróbb szerinte az EU-n belüli ideiglenes korlátozások megléte, Románia és például Lengyelország többször több napra korlátozta a magyar húsok, húskészítmények és tejek, tejkészítmények szállítását, és néhol kialakult olyan helyzet, hogy pontosan nem is tudták, milyen szabályozás volt érvényben egyes tagországokban. “Érdemi korlátozás az élőállaton túl Horvátországban és Csehországban van, bízunk abban, hogy ahogy eddig, úgy az Európai Bizottság most is határozottan fellép, és rábírja ezeket az országokat is arra, hogy térjenek vissza arra az eljárásrendre, amit más országok alkalmaznak – tehát, hogy a kérdéses körzeten kívülről származó termékeket vegyék át” – mondta a szakember.
A korlátozás alá tartozó területeken, így Győr-Moson-Sopron megyei, valamint egyes Komárom-Esztergom megyei telepeken a gazdáknak muszáj volt túltartania a disznókat – vagyis nem küldhették őket vágóhídra, tovább kellett őket etetni, márpedig a sertések napi egy kilót is hízhatnak, és ezzel csökken az értékük. Megkérdeztük, hogy a túltartás miatt mekkora anyagi veszteség érheti a gazdákat.
A szakember azt mondta, az elmúlt egy-két hétben a magyar piacra döntő hatással levő német jegyzési ár 13-14 százalékot növekedett, vagyis a túltartott sertések értéke a német piac húzó hatása miatt nem tud érdemben csökkenni. “Most éppen azzal küzd a húsipar, hogy többet kellene fizetnie az élősertésért, köszönhetően a német jegyzésnek, miközben egyes régiókban, valóban, a sertések mozgatása a vágóhidakra nem működik.”
Nagyot erősödtünk, már majdnem ott tartunk, ahol két éve
Éder magán a sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy tavaly az élelmiszeripar, ha nem is lényegesen, de jobb teljesítményt nyújtott, mint az ipar egésze. Az ipar termelési volumenindexe ugyanis 4,3 százalékkal csökkent, míg az élelmiszeriparé közel 4 százalékkal nőtt – de ezt úgy kell nézni, hogy a 2023-ra a visszaesés viszont több mint 12 százalékos volt.
A húsipar növekedése erősebb volt, a húsfeldolgozás és -tartósítás 2024-ben 6,1 százalékot, a húskészítménygyártás pedig még nagyobbat, 13,1 százalékot nőtt, csak hát 2023 itt is brutális visszaesést hozott, így az iparág ennyi bővülés után sem tart még teljesen ott, ahol két évvel korábban tartott.
A belföldi értékesítésnél viszont a készítménygyártás legalább már nem csak majdnem, hanem rendesen vissza is evickélt a két évvel korábbi szintre: több mint 13 százalékos bővülésével kompenzálni tudta a 2023-as kiesést. Ám közben a feldolgozás és -tartósítás ezen a terepen csak szenvedett tovább, 2,2 százalékot zsugorodott, vagyis két év alatt összesen már több mint 16 százalékot. Exportban viszont mindkét alágazat nőtt, a készítménygyártás 11, a feldolgozás és -tartósítás 17 százalékot.
Nagyon vágják
Éder azt mondta, 2024 decemberében éves összevetésben több mint 7 százalékkal több sertés volt a magyar gazdáknál, a haszonállatok száma elérte a 2,8 milliót. Ezen belül éves összevetésben látványosan, 12 százalékkal nőtt a kocák létszáma, ami a tenyésztők – akkori – optimizmusát jelezte, és még további vágásszám-növekedést lehetett remélni tőle. Ez már tavaly is nőtt, 6,5 százalékkal, majdnem 4,8 millió vágásra.
Ezzel Románia után nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a vágások száma az EU-ban. Az uniós növekedés átlaga 0,8 százalékos volt, és a hagyományos, nagy sertéstenyésztő országok, pl. Dánia, Hollandia vágásszáma jelentősen visszaesett – az állományuk is csökkent.
A sertéshús-külkereskedelmi mérleg 2024-ben pozitív volt, az export 12 százalékkal 166 ezer tonnára nőtt, az import pedig 5 százalékkal 151 ezer tonnára. Az élőállat-kivitel is bővült, 14 százalékkal, 38 ezer tonnára, míg az élőállat-behozatal lényegesen csökkent – de még így is nagyobb volt, mint az export.
A szakember szerint itt fontos említeni, hogy az import csak részben jött vágásra, a másik részét hizlalásra hozták be. Ami szerinte azért fontos, mert a sertéshúsé az egyik olyan élelmiszeripari ágazat, ami alapanyagot hoz be, és felhasználásával magas hozzáadott értékű terméket exportál. Vagyis itt a malacok hizlalása, vágása, majd termékekké feldolgozása a magas hozzáadott érték. Éder szerint így az élelmiszeripar egészével szemben felhozott kritika alól, hogy csak alapanyagokat viszünk ki, és magas hozzáadott értékű anyagokat hozunk be, a húsipar most már évek óta stabilan kivétel.
Ársapka, árrés, infláció
Importnyomás mindig van, de az elmúlt években csak fokozódott, és az árrésstop újabb lökést adott neki. A Hússzövetség már a korábbi ársapka életbe lépésekor jelezte, hogy annak komoly a veszélye, és az élelmiszerlánc magyar szereplőin csattanhat az ostor. De az ársapka kivezetése és az árrésstop bevezetése közben sem volt nagyon idő fellélegezni, mert a sapka levétele után meg a kötelező akciózás jött, emlékeztetett Éder. Ebben az időszakban a láncok a korábban árstopos termékeket legfeljebb az aktuális beszerzési áron adhatták tovább a fogyasztóknak, ráadásul egy-egy termékkörnél elvárták az egyhetes akciózást is, ami ismét csak veszteséges értékesítést jelentett.
Volt azonban egy másik következménye a kormányzati intézkedéseknek. 2021-hez képest 2023 végéig 80 százalékkal nőtt az előbb ársapkás, majd kötelezően akciózott sertéscomb importaránya, 8065 tonnáról 14 458 tonnára. Mindeközben az össz-importban érdemi növekedés nem volt, vagyis tényleg az arányok mozdultak el nagyon. “A sertéscombé az importnövekedési aranyérem” – mondta Éder.
Ha pedig csak az első féléveket vetjük össze – mert 2024-ben csak az első félévben volt kötelező akciózás -, akkor 190 százalékos a sertéscomb importjának növekedése 2021 első fele és 2024 első fele között.
Az élősertés áráról már fentebb írtunk, most a német jegyzés emelkedése nyomán a nagykerár 1,75-ről 1,95 euró per kilogrammra kúszott fel, mérsékelve tehát a túltartott sertések miatt kinéző anyagi károkat. Az árnövekedésben egyébként semmi furcsaság nincs, az jellemzően télen csökken, tavasszal nőni kezd, nyáron pedig tetőzik, mondta Éder.
A szövetségi elnök kitért a kedden közölt inflációs adatokra is, arra mutatott rá, hogy a 7 százalékos élelmiszer-drágulást nem a sertéshús-készítmények árváltozásai hajtották. Azt mondta, a karaj, párizsi, olasz felvágott 2024-es éves drágulása minimális. A sertéscomb ára persze nőtt, a korábbi ársapkák, kötelező akciózások hatását utólag hozták be, de a virsli és a szárazkolbász még olcsóbb is lett, átlagosan 100-100 forinttal 2023 decemberét és 2024 decemberét összevetve.
A kiskereskedők színeváltozása
Éder azt mondta, korábban a boltláncok partnerek voltak az élelmiszer-infláció visszafogásában, 2021-ben és 2022-ben is kisebb volt a fogyasztói árak növekedése, mint az átadási áraké. ’22-ben például 21,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, míg a termelők, feldolgozók számára fizetett átadásik 30,4 százalékkal. Tavaly azonban sertéshúsnál a beszállítói átadási ár gyakorlatilag stagnált, a fogyasztói árak viszont így is 6,7 százalékkal nőttek, vagyis nőtt a kiskereskedelmi árrés. (Ami persze nem egyenlő a tiszta nyereséggel.)
A hússzövetségi elnök, jelezve, hogy tényleg nem a disznóhúst kell ostorozni az elszabaduló inflációért, bemutatta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2004 és 2024 között a sertéscomb 221 százalékkal drágult ugyan, de pl. a benzin 248-cal, a Nemzeti Sport 364-gyel, a tűzifa 490-el, a diszperziós falfesték pedig 1907 százalékkal. Eközben a bruttó havi átlagkereset 427 százalékkal emelkedett. Éder szerint rövid távon persze nem, de hosszú távon zajlik az élelmiszerek reálértékének csökkenése.
Éder a szakma kihívásairól is beszélt. Azt mondta, erősödik a diszkontosodás (akciózás), melyben a boltláncok sajátmárkás termékei aratnak, a hazai élelmiszeripari szereplők termékeinek kárára, ezt termelői szakma “nagyon nem nézi jó szemmel.” Az importnyomás erősödése mellett pedig a polcokon található imitátumok aránya is nő, főleg szilveszter előtt figyelhető meg a “minőségbutítás” a virslit utánzó alsópolcos rudacskák, pálcikák és a többi silány húskészítmény képében.
Éder attól tart, hogy a termékpálya feszültségei továbbterjednek: a feldolgozók és a kiskereskedők között már most ott vannak, de esélyes, hogy ezek beékelődnek a tenyésztők és a feldolgozók közé is. Azt is elmondta, hogy a növekvő költségeket egyre nehezebben építik be az átadási árakba – miközben megkapták a “nyomatékos kérést,” a kormány részéről, hogy ne nagyon emeljenek árat, különben további intézkedések jöhetnek.
Nyitóképünkön vágóhíd. Fotó: Túry Gergely
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
