Egészen elképesztő, de csak eltelt valahogy egy hét – a politikai események egyre szédítőbb tempóban követik egymást, úgyhogy aki idáig eljutott az olvasásban, annak máris jár egy gratuláció, hogy két héttel a választás előtt vasárnap még van ereje és kedve is híreket olvasni. Komolyan, emlékeznek még arra, amikor épp az ukrán pénzszállítók elfogása volt a téma? Mintha hónapokkal ez előtt történt volna – az Európai Központi Bank most figyelmeztetett, hogy ez az EU monetáris stabilitását fenyegeti, a magyar közbeszéd pedig már túl is lépett rajta a következő botrányokig.
Ha egyébként nyugodt időket élne át Magyarország, akkor nagyjából minden újság az iráni háborúval és az energiaválsággal volna tele. Csak a kieső olaj mennyiségét nézve már most durvább a helyzet, mint az 1970-es évek két olajválságában együtt, de nyilván az összkép ennél sokkal bonyolultabb. Összehasonlítottuk, hogy a korábbi két válság elején miként nézett ki a helyzet – az első, 1973-as volt egyértelműen rosszabb a mostaninál. Donald Trump rá jellemző módon ismét visszakozott, előbb öt, aztán már tíz nappal elhalasztotta az iráni erőművek bombázását. Állítása szerint tárgyalt az iráni vezetőkkel, mire ők szóltak, hogy dehogy.
A világ egyre több országában vezettek be az energiaválság miatti intézkedéseket, ezek közül a legnagyobb Kína, de mi felfigyelhettünk Romániára és Lengyelországra is. Persze azt Magyarországon is láthatjuk, hogy a védett benzinár nem sokat ér, ha közben minden más drágul, például az építőiparban már most érződik a háború hatása.
Reviczky Zsolt
Az EU eközben nyolc év tárgyalás után aláírta a szabadkereskedelmi egyezségét Ausztráliával – ez a háború nélkül is megtörtént volna, de most különösen fontos üzenet lehetett, hogy igenis megéri a tiszteleten alapuló együttműködés.
Irán előbb pénzt kért azért, hogy átengedjen hajókat a Hormuzi-szoroson, majd áttért arra a stratégiára, hogy a nem ellenséges hajók közül többet átenged. Donald Trump eközben már kicsit feszülten nézheti, miként hathat a novemberi félidős választásokra a háború, ám épp az ő körei elég nagyot keresnek azon, hogy előre tudják, milyen döntések következnek. És persze igazán rosszul már megint a legszegényebbek járnak: az ENSZ úgy számol, hogy ha júniusig elhúzódik a háború, akkor a Covidot idéző élelmiszerválság jöhet.
Magyarországon eközben a miniszterelnök bejelentette, hogy fokozatosan leáll az Ukrajnába irányuló gázszállítás. Ez akár öngól is lehet, hiszen eddig a magyar szereplők is jól jártak az ukrán piaccal – tavaly például a magyar gázexport több, mint fele Ukrajnába ment, bár ennek a nagy része tranzit jellegű volt.
Az energiaválság, valamint a forint gyengülése miatt esélytelenné vált az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytassa a kamatcsökkentését. Az MNB kiadta a friss Inflációs jelentését, és minden fontos mutatóban rontott az előrejelzésén. Az infláció hamarosan visszatérhet 4 százalék fölé, a céges beruházások pedig idén sem fogják húzni a jegybank szerint a gazdaságot.
Veres Viktor
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt mutatta be a héten, hogyan sikerült összehozni február végéig az eredetileg az egész évre tervezett hiánycél felét, 2106 milliárd forintot. A költségvetés bajaira figyelmeztetett a héten a Standard & Poor’s is: a hitelminősítő szerint érdemi középtávú költségvetési kiigazításra lesz szükség a választás után, mert ha ez nem történik meg és a geopolitikai helyzet is rossz marad, akkor bóvliba vághatnak minket.
A kormánypárt igyekszik úgy kommunikálni, mint ha nem venné komolyan, hogy a Medián 23 százalékpont előnyt mér a Tisza Pártnak, és természetesen nagyon sok minden történhet még a következő két hétben – pláne ha elég vidéki körzetben lesz olyan szavazatvásárlás, amelyről a héten mutattak be egészen ijesztő dokumentumfilmet –, de azért vannak arra utaló jelek, hogy a NER néhány fontosabb tagja sem teljesen biztos az újabb fideszes tarolásban. Matolcsy Ádám például konténerekben költözteti a vagyonát Dubajba, Mészáros Lőrinc pedig szinte teljesen kiürítette az egyik legjövedelmezőbb cégének számláját. A NER vagyonlerakói, az átláthatatlan magántőkealapok már eddig is egyre látványosabban gyarapodtak.
A NER-közeli szereplők közül Balásy Gyulának volt jó hete, vele újabb nagy plakátszerződést kötöttek. Az is kiderült, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal negyedmilliárd forintot adott a lapnak, amely cikket közölt Orbán Ráhellel a bababoltjáról. Tóth Gabiról, aki egyébként alapítvány gründolt, hogy nyári tábort szervezzen, kiderült, hogy havi 1,3 millió forintot keres, mert egy fideszes képviselő titkára. Ami pedig a politikusok rokonait illeti: Németh Szilárd lánya már most költözik, ő Malajziából a canberrai nagykövetségre tart. De Kubatov Gábor fia is a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozik, ő épp főosztályvezetőként – mutattuk be.
A hét képe: Hadházy Ákos bemutatta a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forintból megépült elnöki mosdóját
Matolcsy György elnöki mosdója az MNB-székházban
Facebook / Hadházy Ákos
Most, hogy kampány van, újra minden politikus úgy tesz, mint ha fontosnak tartaná a nyugdíjasok helyzetét. Pedig ahogy azt bemutattuk, az elmúlt 16 év Fidesz-kormányzásának mérlege e szempontból a rendszer foltozgatása és bármi reformlehetőség elsumákolása, a Tisza Párt pedig szintén beérné apró korrekciókkal. Tehetik, jelen állás szerint a 2030-as évtized végére válhat fenntarthatatlanná a rendszer, addig pedig nincs, aki vállalná az átalakítással járó politikai kockázatot.
A nyugdíjasok kapcsán nem véletlen jut eszébe sokaknak elsőre a szegénység: az idősek fele havonta 220 ezer forintnál kevesebb pénzt kap. De ahogy az kiderül a számokból, amelyeket a KSH megküldött kérdésünkre, eközben még nyílik is az olló a legszegényebb és a leggazdagabb nyugdíjasok között: egyre több nyugdíjas kap milliós havi ellátást, így még nagyobb a társadalmi feszültség.
Mi történik egy országgal, amikor történelmi fordulópontok követik egymást? Mit tanulhatunk a rendszerváltásból, az egymást követő gazdasági krízisekből, az irányváltásokból? És merre lehet a kiút? Máskor is érdekesek lennének ezek a kérdések, de a mostani helyzetben külön aktualitást kapnak. Ezekkel a témákkal foglalkozik Bod Péter Ákos könyve, amely a HVG Könyvek kiadásában azzal a címmel jelent meg: Rendszerek jönnek. Elmúlnak?
HVG / Szondy Dalma
A közgazdász a Közös költség Extra új adásában beszélt arról, hogy ha megnézzük a magyar gazdasági folyamatokat, nekünk az európai folyamatokba kell beékelődnünk. Kitért arra is, hogy miként lettünk régiós éllovasból sereghajtó, és mik a gazdaságunk lehetőségei a jövőben.
Újabb és újabb üzleti körök keringenek a 2023-ban leállt Tungsram kicsipegethető ingatlanvagyona körül. A nyilvános pályáztatást megkerülve, milliárdos értéket szemezgetett már abból egy Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető kör, de a legizgalmasabb vagyonjátszmára mostanáig kellett várni.
Ugyanis mielőtt egy 12 milliárd forintos ajánlattal lezárult volna a csődbe ment cég Váci úti székhelyére kiírt árverés, tulajdonrészt szerzett abban Török Csaba felszámoló, akit Jellinek Dániel ingatlanmágnáshoz kapcsol az üzleti világ. Rejtély, kinek az érdekében lépett be a szövevényes sztoriba.
Tizenegy éve történt a világ egyik legmegrázóbb légi katasztrófája: a Germanwings egyik járatának másodpilótája szándékosan vezette neki a gépet egy hegynek. A Lufthansa akkori európai kommunikációs vezetőjével, Martin Rieckennel és a magyarországi kommunikációért felelős Pákolicz Attilával beszéltünk arról, hogyan élték meg azt a helyzetet belülről és mit tehetett a cég ilyenkor.
Az áldozatok emlékére elhelyezett virágok a tragédia helyszínének közelében a francia Alpokban
MTI / EPA / Guillaume Horcajuelo
Szóba került az is, hogy mennyit változott azóta a világ a kríziskommunikáció szempontjából. Számít még a hagyományos közlés az AI és a közösségi média világában, és hogyan lehet felkészíteni cégeket arra, hogy súlyos válságokban jó válaszokat adjanak?
Nyitókép: Az MNB felújítása. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
