Nem indult ekkora gigaberuházás itthon a rendszerváltás óta

Száz százalékban magyar tulajdonú vállalat végzi a magyar élelmiszeripar rendszerváltozás óta történő legnagyobb beruházását a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspökiben – írta a Magyar Nemzet. A lap szerint 550 új munkahely jön létre a 2017-re felépülő üzemben, a kormány 9,2 milliárd forint támogatást ad.




Jó ütemben válunk a képzetlen, rosszul fizetett munkások országává

Magyarországon az utóbbi három évben egyes értelmezések szerint számos, igazából azonban nem sok munkahely jött létre, ráadásul ezeknek a fele olyan, ahol alacsonyak a fizetések. Európa legtöbb országában ez nem így van, a többség úgy jött ki a 2008-as válság okozta munkaerő-piaci sokkból, hogy a jól fizetett munkakörök számát is növelni tudta. Mi szembemegyünk a fő trenddel, nálunk a képzett embereket foglalkoztató, nagyobb hozzáadott értéket termelő, és ezért magas fizetéssel honorált állások csak kis arányban jönnek létre.






Amikor a politika harcba száll az Auchan ellen

Politikai nagyágyúkat vetettek be az oroszok az Auchan ellen. Mint a napi.hu megírta, valószínűleg az Európai Uniónak küldött újabb jelzésről van szó, de a hadjárat már tart néhány hónapja.


Az államtitkár és a kétméteres gumiharcsa esete

Zűrös beruházások tucatja köthető Szabó Zsolthoz, a fejlesztési tárca államtitkárához. Hatvan városának udvari kivitelezőjeként a Fradi-tulajdonos Bástya Millennium Kft. jegyzi a fejlesztések jó részét.




És akkor letilt a csődgondnok a sörözésről és a moziról is

Tovább kavarnak a bolthálózatok, újabb és újabb megoldásokat eszelnek ki a vasárnapi boltzár kicselezésére, egy soproni cégből leléceltek Ausztriába a jobb bérért az alkalmazottak, több fronton is átvertek egy csomó magyart: volt, akinek a bankszámláját csapolták meg, másokat aranynak álcázott trombitarézzel paliztak be nagy pénzért. A legrosszabb azonban csak most jön: nem lesz húsgolyó az IKEA-ban – igaz, a lengyel IKEA-ban függesztik fel a népszerű konzumcsemegét, nem Budaörsön. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.


Minden magyar évi 40 kiló élelmiszert dob ki

A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert; közülük 82 százalék azért, mert megromlott, 10 százalék a lejárt szavatossági idő miatt, 8 százalék pedig azért, mert megmaradt vagy az élvezeti értéke csökkent.


Alapkamat alig van, de a hitelkamatok az égben: miért is?

Hiába csak 1,35 százalék már az MNB-alapkamat, a bankok még mindig jóval 20 százalék felett, sőt még 40 százalékot is elkérnek a jelzálogfedezet nélküli lakossági hitelekért. Annyit, mint tíz éve, amikor még 7 százalék volt az irányadó ráta.



Lázárnak el kell adnia a cégeit, ha önmagának akarna megfelelni

Több minisztert és államtitkárt is érint Lázár János csütörtöki kijelentése, amely szerint elvárja, hogy a kormánytagok számolják fel a gazdasági érdekeltségeiket. Az egyik érintett épp Lázár János, akinek két cégben is van tulajdonrésze - hangzott el az RTL Híradójában.