A kormány megígérte Brüsszelnek, hogy legkésőbb két év múlva újra csatlakozhatnak a hálózathoz a napelemesek

Vállalta a kormány hogy legkésőbb két év múlva kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. Emellett egy sor másik intézkedést is megígértek – a szélerőművek engedélyezésétől kezdve a megújulós ügyintézés felgyorsításáig –, hogy hozzájussunk 5,8 milliárd eurónyi uniós pénzhez. A megújulókkal kapcsolatos vállalásokból szemezgettünk.

hvg.hu



A szegények helyzete nem, csak az számít a kormánynak, hogy a középosztály lakhatása ne kerüljön veszélybe

A válságos helyzetben sem változott a kormány hozzáállása a lakástámogatáshoz: szinte egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy szociális szempontokat is figyelembe vegyenek. Ez viszont azt jelenti, hogy várhatóan egyre több olyan háztartás lesz, akik nem fogják tudni lakhatási költségeiket fedezni, és akár a lakásuk elvesztése is fenyegetheti őket – állapítja meg a Habitat for Humanity lakhatási jelentése.


A Bizottság úgy számol, erősebb Orbánnál, nagy csata jön a Tanácsban

Nem volt meglepetés, a sajtó által megszellőztetett kettős döntés született: Magyarország pénzeinek egy részét nem kapja meg, de egy másik részét előkészítették utalásra. Ez az árukapcsolás teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság javaslata jó eséllyel kiállja a tagállamok kormányainak próbáját. Ettől még izgulhatnak, milyen aduk maradtak Orbán zsebében.









Nyugalom, a román minimálbér már rég megelőzte a magyart

A régiós nettó minimálbéreket összehasonlítani lehetetlen, a sok különféle kedvezmény miatt a nettó Magyarországon 133 ezer és 200 ezer forint között bármi lehet. A bruttó minimálbérek esetében tény, hogy a romániai magasabb, mint a magyarországi. A 2023-as bértárgyalások alapvetően nehezen haladtak, a kormányátalakítás sem gyorsíthatja a folyamatot.






Az MNB ítéletet mondott a kormány kamatstopja fölött: igazságtalan, indokolatlan, káros

A kamatstop igazságtalan, leginkább a legtehetősebb adósoknak kedvez, illetve rombolja a pénzügyi kultúrát, mert a kockázatos hitelt felvevő (azt megtartó) adósokat „segíti”. Az intézkedés indokolatlan, mert nincs már olyan sok változó kamatozású hitel az állományban. A kamatstop gyengíti a monetáris transzmissziót, így nehezíti a jegybank infláció elleni harcát. A kamatstop hatalmas plusz teher a bankoknak, így csökkenti hitelezési képességüket. És ezt nem az ellenzék véleménye, hanem a jegybanké.