A feleségem egy zacskót talált az ajtónk előtt, és amikor jobban szemügyre vettem, kiderült, hogy 400 ezer eurót rejt – mesélte Stefan Gamizov szófiai üzletember a HVG tudósítójának. A harmincas éveiben járó Gamizov – aki nemrég korrupcióellenes civil szervezetet alapított – visszaküldte a pénzt a feltételezett feladónak, aki felháborodva kérdezte: Talán nem elég? Az év egy részét Washingtonban, ottani emberi jogi szervezetének menedzselésével töltő, szabadidejében a sportlövészetnek hódoló Gamizov testőröket fogadott, miután tudomására jutott, hogy útjában áll bizonyos köröknek.
Van mitől félnie, a feltételezhető bérgyilkosságok Bulgária EU-tagsága ellenére sem szűntek meg, és az esetek máig felderítetlenek. Tavaly májusban az atomerőművek karbantartásával foglalkozó Atomenergoremont igazgatóját, Boriszlav Georgijevet és a szervezett bűnözésről, annak politikai összefüggéseiről több könyvet is jegyző Georgi Sztojev író-újságírót lőtték le. Két különös öngyilkosság is borzolta a kedélyeket. A koalíciós tag török párt elnökének kabinetfőnöke, a pénzügyeket is intéző Ahmed Emin állítólag főbe lőtte magát az irodájában, csakhogy a jelentés szerint jobb kézzel vetett véget az életének, miközben állítólag balkezes volt. Az egyik legnevesebb igazságügyi orvos szakértőt, a két súlyos bűnügyön is dolgozó, a rendőrséget nyomozati tévedésekkel vádoló Sztojcsko Radanovot pedig egy játszótéri mászókára felakasztva találták meg.
Az ezredforduló óta Bulgáriában helyi források szerint 80, külföldi értékelések alapján 120 bérgyilkosság történt, de az elkövetőket nem találták meg. Bérgyilkos végzett 2003-ban Ilja Pavlov exbirkózóval, a rendszerváltáskori reformkommunista kormányfő, az 1996-ban meggyilkolt Andrej Lukanov által alapított Multigroup kereskedőcég elnökével, és az autójában lőtték le három éve Emil Kjulev egykori úszót, a DZI bank és biztosító tulajdonosát.
A vállalkozói réteg magja a rendszerváltás után állás nélkül maradt sportolókból, belügyminisztériumi vezetőkből, titkosszolgálati ügynökökből, pártfunkcionáriusokból, állami vállalatvezetőkből áll össze – vázolta fel a hátteret a HVG-nek Eugen Poduenskij, a korrupcióval foglalkozó szófiai Demokráciatanulmányok Központjának szociológusa. Belőlük nőtték ki magukat az egy-egy ágazatot uraló oligarchák, akik vagyonukat sokszor kétes üzletekkel alapozták meg. Volt, aki az 1990-es évek elején a Szerbia elleni nemzetközi szankciók idején cigaretta, alkohol vagy éppen drog csempészetével foglalkozott, más szerencsejátékkal, őrző-védő, pénzbehajtó céggel, és volt, aki politikai kapcsolatai révén állami vállalatok privatizációjával szerezte első millióját.
Különös történeteket hallani Szófiában arról is, miként képviselik az energetikai ágazat meghatározó oligarchái az orosz üzleti körök érdekeit. Oligarcha-egyeduralomról beszélnek a médiában, a turizmusban, az útépítésben és a szerencsejáték üzletágban is. Óriási botrányt kavart Jürgen Roth német oknyomozó újságíró Bulgáriában tavaly ősszel megjelent Új démonok című könyve, amelyben helybéli források – rendőröktől, diplomatáktól, bíróktól, üzletemberektől és alvilági figuráktól kapott információk – alapján a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról ír. A kétes üzletemberekkel fenntartott kapcsolata miatt tavaly májusban lemondott Rumen Petkov belügyminiszter élesen kirohant az újságíró ellen, hazugnak, gerinctelennek nevezte, és közölte, megérdemelné, hogy golyót kapjon minden testrészébe.
Tévedés, hogy oligarchák lennének Bulgáriában – jelentette ki Szergej Sztanisev kormányfő a napokban. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak tehetős üzletemberek, akik megpróbálják érvényesíteni a befolyásukat, ahogy az más európai országokban is szokásos. Az EU-csatlakozásnál Brüsszel számára egyértelmű volt, hogy Bulgária a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorításában nem felel meg az elvárásoknak, ezért e területen rendszeresen ellenőrzik. Szófia lényegében megbukott a vizsgán: az uniós források szabályos elköltésén őrködő Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) tavalyi jelentése több gyanús, az EU-pénz elsíbolására utaló ügyletet említett. Miután Brüsszel elégtelennek tartotta a korrupcióellenes intézkedéseket, Bulgária novemberben uniós forrásoktól esett el, és további százmilliók kerültek veszélybe. A kormányfő ezért kinevezett egy pártonkívülit az uniós támogatások kezelésére, nemrég pedig az átláthatóság érdekében azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy delegáljon szakértőket a bolgár önkormányzati és állami intézményekbe.
Az uniós elvárásoknak megfelelően Szófia a korrupciós ügyek feltárására létrehozott egy nemzetbiztonsági hivatalt, amelynek függetlensége vitatott, mivel nem a parlament, hanem a kormány ellenőrzi. Az intézmény eddigi legnagyobb fogása Maria Murgina adóhivatali elnök leleplezése lehetett volna, aki feltehetően félmilliárd eurós áfacsalásban működött közre. Csakhogy az előző kormány idején kinevezett Murgina gyorsan lemondott, és úgy tűnik, ezzel meg is úszta az elszámoltatást. Máig nincs ítélet abban az uniós forrásokat érintő áfacsalásban, amelyben két olyan üzletember vett részt, akik Georgi Parvanov államfő, szocialista expártelnök 2006-os választási kampányát támogatták. Poduenskij is megerősítette a HVG-nek a brüsszeli kritikákat, megemlítve, hogy az ő vizsgálatuk szerint is kevés a lezárult per a korrupció és a szervezett bűnözés elleni ügyekben. 2004–2007 között a korrupciós vizsgálatok 80 százaléka a tárgyalási szakaszig sem jutott el, a perek harmada pedig felmentéssel végződött. Hivatalos adatok szerint tavaly a 409 korrupciós vizsgálat közel feléből lett csak vádemelés, és a harmadában hoztak ítéletet.
TÁLAS ANDREA / SZÓFIA
