Az ötlet a világban már meglévő információk újszerű összekapcsolódása, melyek ezáltal teljesen friss, eredeti jelentést kapnak. Az új információk felfedezéséhez impulzusokra, az összekapcsolásukhoz pedig ihletre van szükségünk. Persze, nem kell mindig a külvilágban keresnünk az új információkat – talán már az ismereteink között van, ami kell, csak át kell rendeznünk magunkban a tudáselemeket, hogy újszerű módon kapcsolódhassanak össze.

Agyunknak szüksége van a kikapcsolódásra, hogy beépítse és érlelje az új élmények hordozta információt, és feldolgozza a körülöttünk történteket. Ilyenkor új kapcsolatok jöhetnek létre a már meglévő tudásanyag gondolatmagjai között, és ekkor történik az aha-élmény, amikor az ötlet mintegy „belénk hasít”.

Ám, ahogy a Thomas Edisonnak tulajdonított mondás is tartja: az ötlet 1% ihlet és 99% verejték. Vagyis egy ötlet akkor lesz értékes, ha kidolgozzuk. Egy ötletet éppen ezért általában nem is lehet ellopni. Értékét ugyanis nem az ihletett gondolat, hanem a belefektetett munka adja. Szóval, ha úgy gondoljuk, hogy ellopták az ötletünket, azt is gondoljuk át, hogy miért engedtük át másnak a megvalósítást, illetve hogy ő miként használta fel és valósította meg a tervet.

Egy ötletgyár

A Szilícium-völgy filozófiája a következő: jobb ma egy tökéletlen terméket piacra dobni, mint holnap egy tökéleteset. Hiszen minden gyorsan változik. Ami nem jön be, annak helyét gyorsan átveszi az új. Tehát itt igazából nem is új ötleteket találnak ki, hanem gyorsabban és okosabban dolgozzák fel a meglévőket, mint bárhol máshol a világon.

Az emberek is folyamatosan cserélődnek, ezért a kötések, kapcsolatok gyengébbek, hogy ne essenek a csoportgondolkodás hibájába, és hajlandóak legyenek érdekeket ütköztetni, ami erős kötésben nem megy jól. A konfliktusok felvállalása pedig fontos része a kreativitásnak.

A súrlódások és a feszültségek nyíltsághoz vezetnek, és ami nem működik, azt hamar le is állítják. „Vallj kudarcot gyorsan!” – szól a völgy mantrája. Ha tehát van egy jó ötletünk, mielőbb próbáljuk ki, hogy működőképes-e. Ha igen, akkor majd folyamatában tökéletesítjük, ám ha nem, még időben kiszállhatunk.
 
Véletlen találatok

Soha nem tudhatjuk, hogy melyik ötlet vezet érdekes, profitábilis vagy egyszerűen csak örömteli eredményhez. Egy rossznak tűnő ötlet is tartogathat óriási lehetőségeket. Csak maradjunk kíváncsiak és kitartók! A történelem során rengetegszer volt példa arra, hogy a kemény munka végül nem a várt eredményt hozta – hanem sokkal jobbat annál.

Madame Curie-nek volt egy „rossz” ötlete, amiről kiderült, hogy nem volt más, mint a rádium. Alexander Graham Bell hallókészüléket szeretett volna – a telefon lett belőle. Charles Goodyear véletlenül fedezte fel a gumiabroncsot. Joseph Priestley a levegőt tanulmányozta, és közben felfedezte a szódavizet.

Marie és Pierre Curie

Tehát, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk, kár miatta keseregni, mert lehet, hogy végül sokkal jobb dologhoz vezet. Vegyük észre és kövessük a lehetőségeket – és ne féljünk a kudarctól! Az ötletek megvalósítását tekintsük annak, ami: próbálkozásnak, és ne hibázási lehetőségnek, hátha így bátrabban vágunk bele. Csak annak sikerülhet bármi is, aki próbálkozik.
 
A kreatív emberek zsenialitásának mítosza, mely szerint nekik elsőre sikerül minden, legtöbbször hamis: a valóságban igenis hibáznak – csak többször is próbálkoznak, mert alkotni, teremteni vágynak.

Ötletalkotó szokások

hvgkonyvek.hu

Vajon milyen módszerek segíthetnek kiszabadítani a kreatív géniuszt a palackból? A Fast Company egyik cikke nyolc olyan szokást gyűjtött össze, amely segíti az alkotási üzemmód bekapcsolását. Ezt a nyolc szokást érdemes beépíteni az életünkbe.

1. Lassú döntéshozás

Ha nem kell egy döntést azonnal meghozni, akkor határozzuk meg, hogy mikor kell majd – addig pedig ne is töprengjünk rajta! Az elengedés alatt – a kreatív problémamegoldás inkubációs szakaszában – is megtalálnak az ötletek, hiszen ilyenkor még gyűlnek információk, amelyek mind segítik a kreatív folyamatot.
 
2. Belső ösztönzőerő

Kutatások szerint az emberek saját ösztönzőerejüket, belső motivációjukat használva tudnak igazán kreatívak lenni, és nagyszerű ötleteket termelni, nem pedig nyomás alatt, elvárások közepette, jutalomért cserébe.

3. Járatlan utak

Ahelyett, hogy javítgatnánk a meglévőt, egy teljesen új útvonalon is elindulhatunk.

4. Inspirálódás szokatlan helyről

Tekintsünk ki a szakterületünkről! Vonjunk be más szakterületről is embereket, hogy megtudjuk, ők miként látják a problémádat, mert jó ötletet adhat egy másféle nézőpont. Figyeljünk meg más szakterületen dolgozó embereket munka közben, ők hogyan dolgoznak, milyen módszereik vannak, hátha mi is fel tudunk használni belőle valamit.

5. Kockázatvállalás

Soha nem derül ki, mennyire izgalmas ötleteink vannak, ha félunk a megszégyenüléstől. Ha nem kockáztatjuk meg, hogy esetleg nevetségesnek tűnünk, akkor semmi nem fog változni. Vállaljuk a sebezhetőséget!

6. Az újdonság varázsa

A kreatívan gondolkodó emberek igyekeznek kerülni a rutint, a megszokott, úgymond bevált útvonalakat. Mindig mást keresnek, ami új ötletekre sarkalja őket. Próbáljunk ki új ételeket, új útvonalakat, üdülőhelyeket, hobbikat.

7. Összefüggések a tapasztalatok között

A nagy ötletek gyakran két egymástól független dolog eredményei. Steve Jobs is azt mondja, hogy ha megkérdezünk embereket, hogy honnan jött egy-egy nagyszerű ötletük, valószínűleg nem fognak tudni értelmesen felelni. Kipattant a szikra, megvilágított egy korábbi tapasztalatot, új összefüggéseket láttak meg, és ebből lett az ötlet.
 
8. Nyitottság a varázslatra

Az  ötletek odakint várakoznak a megfelelő emberre, aki (mintegy varázsütésre) életre kelti őket. Az ötlet lehetőség, ami egészen addig láthatatlan marad, amíg valaki nem képes kitekinteni a keretei közül, hogy meglássa.

Ha bele akarunk fogni valamibe, problémát akarunk megoldani, vagy épp jó ötletekre van szükségünk, de nem jön az ihlet, akkor érdemes a fent leírtakból inspirálódni. Ezenkívül, ha másokkal ötletelünk, ha meghallgatjuk a különféle véleményeket, előadásokra járunk, könyveket olvasunk, és odafigyelünk mások történeteire, akkor úgyszintén hozzájuthatunk jó ötletekhez.

A fenti cikk Szlafkai Éva Élj kreatívan! című könyvének szerkesztett részlete.

Miképpen oldhatunk meg alkotó módon váratlan helyzeteket? Hogyan aknázzuk ki, ha több minden érdekel bennünket? Miként láthatunk a problémákban lehetőséget, és meríthetünk a kudarcból ihletet? Szlafkai Éva könyvét itt rendelheti meg kedvezménnyel.