szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk hetedik részében az indiaiak dzsugád szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.

Fatema barátnőm szerény körülmények között nőtt fel Mumbaiban két kistestvérével, szüleivel, nagynénjével, nagybátyjával és két unokatestvérével. „Tizenegyen éltünk egy fedél alatt, és bár sok örömmel járt, hogy így nőttünk fel, az efféle szűkös együttéléshez szükségünk volt némi dzsugádra is.”

Hamar meg kellett tanulni megbocsátónak és toleránsnak lenni, viszont szinte lehetetlen volt személyes teret kialakítani, és Fatemának sosem volt saját szobája. „A matrac nem zavart, de örültem volna egy falnak, amire kitehetem a posztereimet, matricáimat és hasonlókat. A nappaliban nem rakhattam ki semmit, annak makulátlannak kellett lennie a látogatók kedvéért, ezért anyukám egy kis dzsugádhoz folyamodott. Elkülönített nekem egy szekrényt, amin kívülről nem látszott semmi, de ha kinyitottad, ott volt benne az én kis világom” - meséli.

A dzsugád – vagyis az improvizálás, furfangosság és leleményesség indiai eszménye – azt jelenti, hogy gyors megoldást keresel, és minden tőled telhetőt elkövetsz, hogy elérd a célodat. Indiában ez egyben egy életmód is.

Fatema 2014-ben ült először repülőre, hogy elhagyja Indiát. Most itt lakik hozzám közel, Dániában, és 6616 km távolságból kezdi más megvilágításban látni a hazáját. Érdekesnek találja, hogy a nyugati világ a spiritualitást keresi keleten, azt a gondolatot, hogy az élet többről szól, mint a materiális javak. De arra is rájött, hogy a dzsugád életszemlélet, ami addig magától értetődő volt számára, valójában előny.

„A dzsugád lényege, hogy cselekszel, nem csak várod az ideális körülményeket.”

Az indiaiak nagyon leleményesek és gyakorlatiasak. A dzsugád garantálja, hogy mindent elkövetsz a pozitív végkimenetért. „De ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk, akkor sem csüggedünk: megpróbálunk valami mást. Nincs időnk ülni és rágódni. A rágódás luxus. Úgyhogy áttérünk a B tervre.”

1,3 milliárdos populáció mellett érthető, hogy verseny van a forrásokért Indiában, úgyhogy minden lehetőséget maximalizálnak a dzsugáddal. Nincs mindig szükség több forrásra: újíthatsz valamit a lehetőségeiden belül is, hogy kielégítsd a pillanatnyi szükségleteidet.

©

A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint a dzsugád nemcsak a fejlődő országoknak kedvező, hanem a fejlett gazdaságoknak is kiutat mutathat a krízisből, akiknek rugalmasabbá, kreatívabbá kell válniuk, hogy kevesebb forrást használjanak fel. Ez rendben is volna, de fennáll a veszélye, hogy romantizáljuk az elképzelés gyökereit. Ahogy Fatema fogalmaz, „sok indiai azért él a dzsugád szerint, mert nincs más választása”.

A néhai amerikai pszichológus, Abraham Maslow szerint az emberi szükségletek egy piramis öt szintjén helyezkednek el, amelyek közül mindig ki kell elégíteni az egyiket, mielőtt képesek lennénk a továbblépésre gondolni. Az alapszükségletektől indul (evés, ivás, alvás stb.), ezt követi a biztonság (a testi biztonság, egészség és foglalkoztatottság). Erről mindről gondoskodni kell, mielőtt tovább tudsz lépni a valahová tartozás szükségletére (barátság és intimitás), azután következik az elismerés, a piramis csúcsán pedig az önmegvalósítás áll, a legmagasabb szint, amire törekedhetünk az életben: annak megértése, hogy „Ki vagyok én”? Miért vagyok?

De Indiában a feje tetejére állították a piramist. „Az indiaiak nem azért követik a dzsugádot, mert kreatívabbá tesz, hanem azért, mert nincsenek lehetőségeik – magyarázza Parmesh Shahani írótársam, a Mumbaii Godrej India Kulturális Labor vezetője. – Többet hozunk ki kevesebből, de nem verjük a mellünket, hogy lám, milyen leleményesek az indiaiak. Az embereknek azért jár az esze a dzsugád szerint, hogy életben maradjanak. A leleményesség és a kitartás a létezés alapfeltételei.”

A sors kegyetlen iróniája, hogy a dzsugád, India filozófiája a boldogságról a leghatékonyabban Indián kívül működik. Lehet emiatt bűntudatunk. Vagy igyekezhetünk is, hogy jobbá tehessük a földet, legyünk leleményesek, és dolgozzunk tovább dzsugád szellemiségben. Soha semmi nem lesz tökéletes, de ahogy az „egész jó” anyák elve segített az emberiség felének megőrizni a józan eszét, az „egész jó” élet megközelítés sem rossz: kreatívan hozzuk ki a legtöbbet abból, amink van.

A fenti cikk Helen Russell Boldogságatlasz című könyvének szerkesztett részlete.

Állandóan gürcöl, nincs ideje magára, és még csak nem is élvezi a munkát? Helen Russell – az Egy év a világ legboldogabb országában szerzője – új könyvében feltárja 30 nemzet boldogságreceptjét, és segít megtalálni a legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Boldogságatlaszt itt rendelheti meg kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Boldogságatlasz 4. rész: Mit tanulhatunk a braziloktól?

Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk negyedik részében a brazilok saudade életfelfogását mutatjuk be.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Boldogságatlasz 2. rész: Így tornázd fel a jolly-szinted!

Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk második részében a britek jolly felfogását mutatjuk be.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Boldogságatlasz 6. rész: Mit tanulhatunk a dél-afrikaiaktól?

Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk hatodik részében a dél-afrikaiak ubuntu szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.

A református egyháznak adná az Ódry Színpadot az SZFE kuratóriuma

A református egyháznak adná az Ódry Színpadot az SZFE kuratóriuma

Már közel 44 ezren haltak meg Németországban koronavírusban

Már közel 44 ezren haltak meg Németországban koronavírusban

Az orosz sportolók azt kérik, a Katyusát játsszák nekik az olimpián és a vb-ken a himnusz helyett

Az orosz sportolók azt kérik, a Katyusát játsszák nekik az olimpián és a vb-ken a himnusz helyett