A regény első megjelenésekor Huck, a fehér fiú és Jim, a fekete rabszolga közötti barátság pozitív ábrázolása zaklatott fel egyes fehér olvasókat, Jim és más fekete szereplők infantilizálása pedig a feketéket bántotta. Mivel a „néger” szó több mint 200 alkalommal fordul elő a regényben, olvasásakor a legtöbben kellemetlenül érzik magukat – különösen a fekete amerikaiak találják sértőnek a megfogalmazást.

Egy valószínűtlen barátság története

A regény az amerikai délen játszódik a rabszolgaság eltörlése előtti időkben. A történet középpontjában a társadalom peremére szorult két szereplő között kialakuló valószínűtlen barátság áll. A főszereplők: Huck, a fehér fiú elszökött erőszakos, alkoholista apja elől, és Jim rabszolga, aki szabad életre vágyik. Mindketten a Mississippi egyik szigetén bujkálnak, és találkozásuk után közös tutajon indulnak a szabad Ohióba, ahol törvény tiltja a rabszolgatartást. Útközben Huck megismeri Jim bölcsességét és nagylelkűségét.

A történetet egyes szám első személyben beszéli el Huck, aki abban a tudatban nőtt fel, hogy a rabszolga kizárólagos tulajdona a gazdájának. Jimet megismerve azonban megváltozik a véleménye. Miután leküzdi a belé nevelt dogmákat, elhatározza, segít Jimnek, ha ezzel meg is szegi a törvényt.

Huckot száműzték a könyvtáraikból “mint nyomortanyákra való szemetet”. Ez 25 ezer eladott példányt jelent a számunkra”.

Mark Twain 1885

Huckhoz hasonlóan Mark Twain is Missouriban nőtt fel. Apja és nagybátyja afroamerikaiakat tartott rabszolgasorban, ő maga pedig a szövetséges seregben harcolt a polgárháborúban két hétig, majd dezertált.

Felnőttként azonban megváltoztak a nézetei, és kiállt a feketék egyenlő jogaiért, finanszírozta egy fekete diák tanulmányait a Yale-en, és megírta a Huckleberry Finnt – amit a rasszizmus elleni támadásnak szánt. Noha a szerző gyakran babonásnak és gyerekesnek ábrázolja a feketéket – Jimet is beleértve –, mégis ő a legnagyszerűbb szereplő. Vele ellentétben a legtöbb fehér szereplő erőszakos, tudatlan, önző és képmutató.

A „nigger” szó megítélése

A Huckleberry Finnt a Szovjetunióban és Kínában is betiltották, mégis az egyesült államokbeli cenzúra története a legellentmondásosabb. A közelmúltig a legtöbb amerikai diáknak ez volt az egyetlen olyan kötelező olvasmánya, amelynek fekete főszereplője volt, déli nyelvjárásban íródott, és a rasszizmus és a rabszolgaság témáját dolgozta fel. Az egyes szám első személyű, szatirikus elbeszélést kellő óvatossággal kell tanítani: vitát kezdeményezve, megkérdőjelezve a látszólagos rasszizmust, és figyelembe véve a fekete diákok érzéseit.

Sok fekete amerikai szülő nem biztos abban, hogy ezt teszi a tanár. Ezért nem akarják, hogy gyermekük nehéz helyzetbe kerüljön, mert fel kell olvasnia a „néger” szót, vagy mert megtagadja a felolvasást. A szülők és nevelők egy része épp emiatt követelte a regény eltávolítását a tantervből. Más tanárok szerint a középiskola utolsó két évében szabad csak tanítani, amikor a diákok már kellően érettek ahhoz, hogy megértsék a szöveg árnyalatait, és a vita során tudatosuljon bennük a faji kérdések és a rasszizmus hatása.

Betiltott könyvek

HVG Könyvek

Az alabamai Auburn University tanára úgy kívánta emészthetőbbé tenni a Huckleberry Finnt a mai diákok számára, hogy a regény 2011-es kiadásában a „néger” szót mind a 213 előfordulásakor a „szolgával” helyettesítette. Alan Gribben a pejoratív „injun” szót is „indiánra” cserélte.

Többen megkérdőjelezték, jogos-e cenzúrázni a szöveget, hiszen Twain éppen ezekkel a kellemetlen szavakkal akarta sokkolni és nevelni az olvasóit. Mások szerint viszont a kérdéses szavak lecserélésével nem oldódik meg a fekete szereplők ábrázolásában megmutatkozó alapvető rasszizmus.

A fenti cikk a Betiltott könyvek című kiadvány szerkesztett részlete.

A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig művek hosszú sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A Betiltott könyvek az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.