Az érintettek hosszabb időn át nem csak a lakbért, hanem a fűtést, az áram- és a vízfogyasztást sem fizették. Mindezt éveken keresztül a városi önkormányzat térítette meg helyettük. Tavaly decemberben ezért a dunaszerdahelyi önkormányzat úgy döntött, hogy a problémás családokat kiköltözteti alacsonyabb kategóriájú szükséglakásokba. Mindegyik konténerben van víz, villany és vécé is - közölte a pozsonyi SITA hírügynökség szerdán.

"Ez a megoldás emberséges és tisztességes, mert az emberek nem kerülnek az utcára" - mondta a hírügynökségnek Ravasz József, a helyi Roma Intézet vezetője, aki személyesen is együttműködött az önkormányzattal a probléma megoldásában. 
 
Ravasz szerint a probléma még a nyolcvanas években kezdődött. Bár ezeknek az embereknek akkor még volt munkája és jövedelme, de az alacsony lakbéreket sem voltak hajlandóak fizetni. A városi önkormányzat a kilencvenes évek elején a központból egy lakótelepre költöztette ki a többnyire roma családokat. Ők azonban ott is tönkretették a lakásokat és a környéket, s ezért most újabb döntés született, miszerint konténeres szükséglakásokba költöztetik őket. "Az általuk lakott házakban összesen mintegy 830 ezer euró értékű kárt tettek" - mutatott rá Ravasz.

A problémás családok kiköltöztetése után a város a lakótelepi lakásokat felújítja, majd eladja. 
 
Miután a romák nagy része Szlovákia déli vidékein él, számos más, jórészt magyarok lakta városban is - például Kassa, Ógyalla, Komárom, Érsekújvár - hasonló problémák, gondok keletkeztek. Miriák Ferencnek, a bumm.sk szlovákiai hírportálon közölt elemzése szerint a roma kérdés Szlovákia egyik legégetőbb és legösszetettebb politikai és társadalmi problémája. Bár a romák súlyos szociális, egészségügyi és munkaügyi gondjai már régóta napirenden vannak, ügyük az 1990-es évek második felében vált politikai kérdéssé. 

Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyekben az összlakosság arányához képest nagyon magas a romák száma: a roma szervezetek 480 000 és 520 000 fő körülire becsülik a létszámukat. A körülbelül 5,3 millió lakossal rendelkező Szlovákiában ez mint­egy tízszázalékos arányt jelent. A roma, illetve fehér lakosság együttélésekor nem ritkaság az összetűzés.

Komoly problémát okoz, hogy a szlovákiai roma lakosság jelentős része elkülönült, a többségi lakosságtól meglehetősen elszigetelt, borzasztó szociális és egészségügyi feltételekkel rendelkező cigánytelepeken lakik. A roma településeken nem ritka a 100 százalékos munkanélküliség. Mindez nagyon robbanékony szociális helyzetet eredményez az egész régióban, hiszen a munkanélküli roma lakosság a megélhetésért gyakran bűnözéshez folyamodik.