Szakértők szerint egyre sürgetőbb a társasházi bejegyzést megelőző időszak szabályozása. A sokszor évekig elhúzódó eljárás alatt az üzemeltetéssel és működtetéssel megbízott „kvázi” képviselet eszköztelen a nem fizetőkkel szemben, ezért az új építésű társasházak negyede már a megalakulás előtt eladósodik. Ráadásul az újlakás-vásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy a válság hatásai miatt nehéz helyzetbe jutott beruházók a birtokba lépés pillanatától, akár teljes mértékben rájuk terhelhetik a még eladatlan lakásokra eső közösköltség-hányadot is, ezzel a szokásos összeg többszörösére növelve a már beköltözött lakók rezsikiadásait.

Óvatos becslés szerint az új építésű többlakásos lakóingatlanok legalább negyede már a társasházzá alakulás előtt jelentős mértékben eladósodik. A hivatalos bejegyzést megelőzően az ingatlan még osztatlan közös tulajdonban van, és folyamatosan keletkeznek olyan működési költségek, melyeket a tulajdonosoknak ebben az időszakban is határidőre kell rendezniük. A társasház előzetes alapítása és bejegyzése közötti időszakban azonban a „kvázi” közös képviselet jogi lehetőségei a nem fizetőkkel szembeni fellépésre igen korlátozottak, így a közműszolgáltatók felé keletkező kötelezettségeket nehezen tudják teljesíteni – hívja fel a figyelmet a joghézagra dr. Kovács Zoltán, a társasházkezeléssel foglalkozó City-Premier cég vezetője.

A gazdasági válságot megelőzően ez kevésbé jelentett problémát, mint napjainkban, amikor az értékesítés lelassult és a bankok tömegesen szállnak ki a bizonytalan kimenetelű projektek finanszírozásából. Ezekben az esetekben is a csődbe jutott, adósságban úszó beruházóknak és a már értékesített lakások tulajdonosainak kell a kvázi társasház működési költségeit előteremteniük.

Az átmeneti időszakra az osztatlan közös tulajdon szabályai vonatkoznak, ahol a lakóknak birtokhányaduk arányában kell hozzájárulniuk a közös fenntartással járó kiadásokhoz. Az eladósodott, bajba került beruházók azonban – kihasználva a joghézagot, miszerint a tulajdonrészüket nem lehet jelzálogjoggal terhelni –, a saját kötelezettségeiket is részben vagy teljes egészében az új lakókra háríthatják. Az újlakás-vásárlókat pedig hidegzuhanyként éri, amikor több tízezres rendkívüli befizetéseket kell teljesíteniük, mivel az egy tulajdonosra eső rezsiköltség-hányad a szokásos és elfogadható szint többszörösét is elérheti. Az így fizetésképtelenné vált tulajdonosok évekig fogják maguk előtt görgetni azt a jelentős méretűre duzzadt közműtartozást, amit a társasház még a bejegyzése előtt halmozott fel.

A mostani zűrzavart egyedül a társasházi törvény módosítása szüntethetné meg, amely az előzetes alapítás földhivatali benyújtásától, avagy az alakuló közgyűléstől törvényerőre emelné az elő-társasházi működést. Az új szabályozásban biztosítani kell azokat a jogi lehetőségeket a közös költség érvényesítésére, amelyek egy már bejegyzett társasház számára adottak. Ez a változtatás biztosíthatná az arányos és igazságos teherviselés érvényesülését is – jelentette ki dr. Kovács Zoltán.

A témának különleges aktualitást ad a hvg.hu cikke, amely szerint sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódik a XIII. kerületi rendőrkapitányság egy lakópark közszolgáltatási díjainak „eltűnése” miatt. A lakók ugyanis hiába fizették be egy közös számlára, a milliók nem jutottak el a szolgáltatókhoz. A cikket itt tudja elolvasni.