Valóra vált az amerikai Frank Lloyd Wright építész múlt század elején megfogalmazott álma: egyes épületek szó szerint a földből nőnek ki és a Nap felé törnek, miközben alig fogyasztanak energiát. Ilyen a kínai Sanghaj egyik kísérleti öko irodaháza a Minhang kerületben. Az épületet a sangaji építéstudományi intézet sci-fi hangulatú innovációs parkjában húzták fel, falhasználva az ezredforduló minden fontosabb környezetkímélő technológiai eljárását.

Az egyik ilyen az, hogy ha az irodaházban tartózkodók száma elér egy bizonyos számot, akkor egy szenzor automatikusan bekapcsolja a szellőző rendszert. A lobby feletti üveg tető úgy forog, hogy mindig a legtökéletesebb szögben süssön be a nap. E két megoldással évi 2-3 havi légkondicionáló-használatot lehet megtakarítani.

Egy hasonló méretű, másutt és kevésbé korszerű eljárásokkal épített irodaház négyszer annyi energiát használ fel, mint ez az épület. Annak idején maga az építkezés is rekord magas másodlagos építőanyagfelhasználással zajlott. Az anyagok 60 százalékát építési törmelék, bontott műanyagok és betondarabok adták. A kivitelezési költség ennek megfelelően 4000 jüant tett ki négyzetméterenként, ez jóval az átlag alatt volt.

Kínában még nem elterjedt a tömeges környezettudatos építkezés. Egyelőre súlyos gond, hogy megfelelő lakhelyet alakítsanak ki százmillióknak. Sanghajban azonban egyre több az olyan új beruházás, amelynél már kötelező a napelemek használata.

A 20 milliós világvárosban 16-17 milliárd jüanra becsülik a környezettudatos épületek piacát, s ha tényleg magvalósulnak a tervezett projektek, akkor legalább 100 millió jüannal kevesebbet kell költeni az építési törmelékek kezelésére. Egy friss felmérés szerint Sanghaj épületeinek energiafelhasználása 3-4 szer akkora, mint a fejlett nyugati nagyvárosokban, úgyhogy van hová fejlődni.