A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
1. Welthauptstadt (Berlin)
A diktátorok mindig is vonzódtak a nyílegyenes sugárutakhoz, ahol parádézhatnak vagy katonai díszszemlét tarthatnak. Amikor például 1666-ban leégett London városa, a gyűlölt katolikus angol király, II. Jakab egy óriási allé-t (vagy proszpektet?) tervezett, amely a City-n keresztül vezetett volna az újraépített Szent Pál székesegyházig. Ezt a derék brit polgárok, kereskedők simán megakadályozták, mondván, hogy a király csak ne rendelkezzen ő tulajdonaikkal. Részben ennek köszönhetően maradt London belvárosa jól beparádézható sugárutak nélkül. A City-ben továbbra is kaotikus, egyedi és semmivel nem összetéveszthető utcák és építkezési módok figyelhetők meg a mai napig.
De most nem ezt akarjuk elmondani, hanem azt, hogy a fenti képen Adolf Hitler náci diktátor nagyszabású tervének egyik részlete látható. A diktátor a győztes II. Világháború után Berlint egyszerűen Világfővárosnak (Welthaupstadt) nevezte volna át. Mint látható a nyílegyenes sugárút itt is kötelező kellék.
2. Palace of Soviets (Szovjetek Palotája)
Sztálin terve lehetett volna a korabeli világ legmagasabb épülete. A 100 méter magas Lenin-szobor egy óriási tornyon állt volna, amelyet hivatali épületek tetejébe építettek volna a Vörös-térre. A vas és acél épület tartalmazott volna egy óriási nyitott uszodát is.
3. Triton City
Egy amerikai bölcsész tervezte a következő építményt. Buckminster Fuller agyszüleménye háromszög alakú mesterséges szigetekból áll, amelyeket korlátlan mennyiségben lehet egymás mellé horgonyozni. Mindegyiken 3500-6500 ember lakhatna. Ha ezekből éppen eleget - legalább 8-10-et - sorolnak egymás mellé, akkor már érdemes közös közlekedési vonalakat is építeni rajtuk (utak, elektromos vasutak). Hét részen együtt már több mint százezer ember is élhetne.
Később Fuller továbbfejlesztette ezt az eredeti ötletet és gigászi gúlát tervezett, ezúttal négyszögletes alapokra (ez látható a fenti képen). A belül üres piramis felszínén lennének a lakások, belül minden egyéb berendezés. Fuller 2500 méter magasra tervezi ezt az építményt (he felejtsük el, hogy ilyenek nincsenek még a szárazföldön sem!) és 500 ezer lakosa - lenne.
4. Seward’s Success (Alaszka)
Az alábbi építményt vagy inkább mesterséges várost Alaszka legdélibb pontjára álmodta a tervezője. A város lényegében egy hatalmas, klímatizált, üvegfalak által határolt építmény, ahol 40 ezer ember élhetett volna. A terv 1968-ban merült fel először, amikor jelentős olajtartalékokat fedeztek fel az alaszkai Prudhoe Bay mellett. Arra számítottak, hogy nemzetközi tőke és lakosok özönlenek a térségbe, ám ez elmaradt. A projekt koronaékszere a fenti képen látható kupola lett volna, amely alatt luxuslakások, irodák, üzlethelyiségek és egy fedett sportcsarnok kapott volna helyet.
5. Villa Contemporaine
A XX. században a teoretikusok arra jutottak, hogy a történeti város az összes foldozgatás, javítgatás ellenére a mai formájában menthetetlen. A megoldás keresése két irányban indult el. Az egyik irányzat a dezurbanizációban látta a megoldást (ilyen a kertváros mozgalom), a másik a hiperurbanizációban. Ilyenek többek között Le Corbusier városlátomásai, amelyet az alábbi képen láthatunk.
Le Corbusier (1887–1965) egyik városában hárommillióan élnek geometrikusan megtervezett terekben, mert az építész szerint maximum ennyien férnek el kényelmesen egy modern városban. Az épületek melegvízellátását napelemekkel oldották volna meg, és a lakosoknak saját közlekedési rendszerük lett volna.
Egy érdekesség: Le Corbusier elképzelései végül valóra váltak - méghozzá Izraelben. Ugyanis a francia építész 1926-ban közzétett híres 5 pontja alapján épültek a házak Tel-Avivban és környékén a hetvenes években. Ezek a pontok a következők:
Az épület lábakra állítása, hogy az ne vegyen el területet a természettől. A pillérvázzal biztosítható a tartószerkezettől független szabad alaprajzi alakítás. A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása. Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé. Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető.
(via Weburbanist)
