Az Energia Klub által elvégzett felmérés szerint Magyarország teljes primerenergia-felhasználásának 33 százalékát (360 PJ) emészti fel a lakóépületek fűtési és melegvíz-igénye. Ennek döntő részét, 81 százalékát a családi házak energiafogyasztása teszi ki. A lakóépületek fűtéséhez, melegvíz-igényéhez köthető primer energiafogyasztás 68 százalékát a földgáz-, 28 százalékát a tűzifa-felhasználás teszi ki. Amennyiben a háztartások minden rendelkezésre álló energiahatékonysági korszerűsítést megtennének, a felhasznált energia hatalmas részét, több mint 42 százalékát, (152 PJ-t) megtakaríthatnák. Elsősorban a családi házakban rejlenek hatalmas megtakarítási lehetőségek - ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaikban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt - szögezi le a tanulmány.

Az Energia Klub számításai szerint a beruházások révén megtakarított energia költsége a beruházások nagy része esetén meghaladná a beruházások összes költségét. Elgondolkodtató eredmény, hogy a családi házak nagy része számára a hőszigetelés és nyílászárócsere együttes elvégzése jövedelmezőbb befektetés lenne, mint a hosszú távú banki lekötés. A házak, lakások teljes körű korszerűsítése mai árakon számítva közel 7400 milliárd forint értékű beruházást generálna, és ehhez a 2020-ig tartó időszakban évente körülbelül 330 ezer háztartásnak kellene valamilyen épületkorszerűsítést végrehajtania. Ha az állam ennek finanszírozásában részt kívánna vállalni, akkor ez a minimálisnak tekinthető 30 százalékos támogatási részvétel mellett évente 220 milliárd forintba kerülne az államnak.

Ha kisebb mértékű felújítással számolnak, ez országos szinten összesen körülbelül 2400 milliárd forintnyi összberuházást jelentene, amelyhez 2020-ig évente átlagosan 160 ezer háztartásban kellene, elsődlegesen hőszigetelésre és nyílászárócserére irányuló beruházást végrehajtani. Ez 30 százalékos támogatási részvétel mellett az államnak évente 85 milliárd forintjába kerülne.

Elemzése végén az Energia Klub megállapította, hogy a háztartások nagy része nem képes finanszírozni nagyobb beruházásokat, még akkor sem, ha a beruházás később gazdaságosnak bizonyulna. Ez értelemszerűen jelentősen leszűkíti a potenciális beruházások számát, és jelzi az állami beavatkozás szükségességét a jellemzően gyenge energetikai tulajdonságokkal bíró lakóépület-állomány korszerűsítésének ösztönzése terén. A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy számításaik és elemzésük segíteni tudják a döntéshozókat a lakossági támogatási programok kidolgozásában, illetve a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv átdolgozásában is, amelyet a többi tagállamhoz hasonlóan hazánknak is 2011. június 30-ig kell megtennie - hívta fel a figyelmet az Energia Klub.