A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az éghető anyagokat hivatalosan négyféle osztályba sorolják. Nem árt tudni, hogy mik ezek, és milyen reakciókat okozhatnak égés esetén.
Az "A" tűzosztályba tartoznak a szilárd, főként szerves eredetű anyagok tüzei, amelyek lángolás, vagy legalábbis parázslás kíséretében égnek. Ilyen anyagok bőven akadnak a lakásban, mint pl. a fából készült bútorok, papírok...
A "B" tűzosztályba a folyékonnyá váló szilárd anyagok, azaz az olvadékok tüzei sorolhatók, például a műanyag tárgyak, burkolatok olvadékainak égése. A "C" kategóriába az éghető gázok tüzei, valamint a "D" tűzosztályba a fémek és ötvözeteiknek tüzei tartoznak.
Egy átlagos lakásban az "A" tűzosztályba tartozó anyagok tüzeire legnagyobb az esély, de nem kizárólag csak ezekre. A tüzoltó készülékeken a négyféle kategória után feltüntetnek egy számot, ami azt jelzi, hogy mekkora tömegű égő anyag eloltására képes. A szilárd anyagok tüzeire alkalmas készülékeken az "A" kategória, ugyanez "B" tűzosztálynál az égő folyadék felületére vonatkozik. Ha a készüléken ABC betűkód található, akkor az a fémek (D) tüzeit kivéve három tűzosztály eloltására is alkalmas.
Mit és hogyan használjuk?
Érdemes tudni, hogy minél nagyobb egy készülék, annál nagyobb kiterjedésű tűz oltható vele, ám a működés ideje mérettől függetlenül mindössze 10 másodperc körül van! Ez azért van, mert a nagyobb készülékben több oltóanyag van, de ez gyorsabban is jön, ki mint kisebb készülékekből.
Számos tűzoltó készülék típus kapható, ám az életszerűtlen, hogy tartsunk otthon porral-, habbal-, és szén-dioxiddal oltó készüléket is. Inkább egyet válasszunk, az legyen kéznél, ismerjük működését, és korlátait.
Elektromos tüzek esetén szén-dioxidos oltókészülékkel vehetjük fel eredményesen a harcot (miután áramtalanítottuk a berendezést), illetve porral oltóval, bár ezek típusainál vannak korlátozások.
Családi házakba, lakásokba a porral-, vagy habbal oltók az ideálisak. Ha porral oltót vásárolunk, az sok helyzetben alkalmazható, de utána hetekig takaríthatjuk a port a helyiségből – bár ez legyen a legkisebb gondunk tűzoltás után.
MTI Fotó: Nagy Lajos
A porral oltók többnyire csak láng oltásra jók, izzással, parázslással égő dolgok eloltására általában nem alkalmasak, mert ezeket vízzel a gyulladási hőmérsékletük alá kell hűteni. Egy kigyulladt bútort azonban habbal-oltóval is gyorsan elolthatunk, és ezután csak némi vizet kell eltakarítanunk, ami a habból kiválik.
A használati utasításon olvassuk el, hogy a megvásárolt típus belenyomott hajtóházas, vagy a hajtógáz és az oltóanyag külön tartályban van tárolva. Előbbi esetben a fejszeleppel egyből működésbe tudjuk hozni a készüléket, amint a véletlen benyomódást akadályozó lapkát kirántottuk alóla. A külön tartályosnál pedig egy beütő-szegre kell ráütnünk, a hajtógáz ezután keveredik az oltóanyaggal.
Egy 1 kilogrammos porraloltó készülékkel a tűztől körülbelül egy méterre kell álljunk, amikor használjuk. A 3 kilogrammos készülék ideális hatósugara 2 méter, a 6-12 kg-os készülékeknek pedig 3 méter. Oltás közben ne folyamatosan működtessük a készüléket, hanem rövid szakaszokban, így az oltás sokkal hatékonyabb lesz.
MTI Fotó: Kovácsi Tamás
Árak
A készülék ára ezerszeresen is megtérülhet! 2 kg CO2 vel oltó készülék 8000 Ft, 8 kilogrammos 17 000, bár ez elektromos tüzek oltására való, így lakásban ritkábban alkalmazható. 9 kilogrammos ABC habbal oltó 8500 Ft,1 kg ABC porral oltó készülék 3200 forint, ugyanebből a 2 kilogrammos 3360, 4 kilogrammos 5300, 6 kilogrammos 5500 Ft.
Mint látható egy szinte univerzális ABC készülék egyáltalán nem elérhetetlen árú, hozzávéve a készülék alkalmankénti felülvizsgálatát sem. Egy időben megfékezett tűz így párezer forintból oltható a készülék és lélekjelenlét is van. Ellenkező esetben milliós nagyságrendű lehet a kár. Nem is beszélve az emberi életről.
