Már készül a főváros a Rákóczi út átalakítására, a gyalogosok kaphatják meg az egyik sávot

A legfontosabb városfejlesztési projekt, aminek Budapesten meg kellene valósulnia, az a városrehabilitáció – mondta el Erő Zoltán, a főváros főépítésze az Azonnalinak. A hosszú interjúban a főépítész amellett érvelt, hogy a városi infrastruktúra legalább egy százalékának kellene megújulnia. Budapesten évente csak 4-5 ezer lakás épül – mondta Erő –, de már az is nagyszerű lenne, ha ezt 8 ezerre fel lehetne tornászni. Hozzátette, az is elegendő, ha a régieket rendbe tudják hozni:

Egyáltalán nem az a probléma, hogy Budapest egy történeti város és régiek házak.

A problémák között például az „igénytelen és a borzasztóan agresszív reklámokat” említette. Mint a főépítész mondta, például a hármas metró felújított állomásain már nincsenek csirízzel felkent óriásplakátok, a négyes metróban pedig egyáltalán nincsenek óriásplakátok. Felmerült az is, hogy a jelenlegi városvezetés forgalomcsillapítással tenné élhetőbbé a fővárost. Erő ezután kijelentette:

Van arra szándék, hogy kellő előkészítés után a Rákóczi–Kossuth Lajos-tengelyről levegyünk egy-egy forgalmi sávot.

Tavaly a főépítész szerint készült egy – még nem nyilvános – fejlesztési koncepció arról, hogy a Rákóczi–Kossuth Lajos-tengelyt hogyan lehetne megújítani. A tervről elárulta, az nem a forgalom gyorsításáról szólna. Mint fogalmazott:

Elképzelhető egy olyan Rákóczi út, ahol van egy buszsáv, egy autósáv és egy szélesebb járda, ahol vannak teraszok és zöldfelületek. Nekem ez a jövőkép tetszik.

A Levegő Munkacsoport terve a Rákóczi út átalakítására 2009-ből

A fejlesztésekhez szükséges anyagiakról Erő azt mondta, a fővárosnál nincsen pénz, de az államnál van, és „a Budapest Fejlesztési Központ – Vitézy Dávidék – ontják magukból az elképzeléseket”. Példaként mondta:

A Boráros tér például gyökeresen át fog alakulni, hogyha ez a metrószerű HÉV-fejlesztés odaér – ennek már folyik a tervezése.

A főépítész szerint gördülékeny a szakmai együttműködés a BFK-val. Mint az interjúból kiderül, az élhető város fogalmáról hasonlóan gondolkoznak, így például „mindenki a közösségi közlekedést támogatja”.