A XIV. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón mintegy száz kiállító és több mint háromezer méhész vett részt az ország minden részéből. A rendezvényen Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője számolt be a mezőgazdasági közigazgatás termelőket, méhészeket érintő átszervezéséről. Elégedetten szólt arról, hogy a korábbi években feltárt mézminőségi problémákhoz hasonló gondok tavaly már nem merültek fel.

"A kedvező piaci és éghajlati helyzet miatt jelenleg talán a világon nálunk a legnagyobb a méhsűrűség azzal, hogy egy négyzetkilométerre 10,2 méhcsalád jut" - fogalmazott az egyesületi vezető. Mivel a méznek az unióban keresleti piaca van, nem szabályozott mezőgazdasági terméknek számít, bárki méhészkedésre adhatja a fejét. A szakma attól tart, hogy jogi szabályozás hiányában a piac, illetve a méhek tűrőképessége fogja szabályozni a jövőben - durvább eszközökkel - a magyar méztermelést.

Jelenleg Magyarország adja az unió évi 150 ezer tonnányi méztermelésének több mint 10 százalékát, saját termésének bő kétharmadát exportálva. Legfőbb piacaink közé tartozik Olaszország, Franciaország és Németország. Az idei évet tekintve a méhészek legfőbb vágya, hogy kellő csapadék hulljon tavasszal.