Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
AP
Százhuszonöt éve, 1887. január 26-án kezdték el Párizsban a Mars-mezőn az Eiffel-torony építését. A francia nemzeti lobogót 1889. március 31-én húzták fel az immár kész építmény csúcsára, felavatva a francia forradalom centenáriumán rendezett világkiállítás szenzációját.
A karcsú építmény akkor sokakból berzenkedést váltott ki, haszontalan monstrumként emlegették, mára azonban a francia főváros jelképe és a világ egyik legismertebb építménye lett. Az építő, Gustav Eiffel irodája részt vett egyebek között a Panama-csatorna és a budapesti nyugati pályaudvar tervezésében, nevét mégis "legértelmetlenebb" építménye tette halhatatlanná.
Eiffel már az 1888-as barcelonai világkiállítás szervezőit megkereste, de azok túl drágának és "különösnek" találták a római Szent Péter bazilikánál vagy a gízai piramisoknál kétszer nagyobb tornyot és elutasították. Eiffel ezután a párizsi világkiállítás pályázatára nyújtotta be a Maurice Koechlin svájci építészmérnök készítette terveket és hétszáz ajánlat közül az övét választották ki. Az építkezés 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, hét és félmillió frankba került és ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végigfényképezték. A háromezer munkás két és félmillió szegeccsel illesztette össze a 18 038 vasdarabot, amelyek súlya 7300 tonnára rúgott.
