Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A rendkívül erős szél miatt vörös por lepte be a házakat Kolontáron. A vörösiszapport az elmúlt napokban a szél az utakra hordta, ettől azok balesetveszélyessé váltak. Az egész környék úgy nézett ki, mint 2010 október 4-én, a katasztrófa napján.
Remsei-Kovács Nóra
A harminc lakosú Lőrintepusztáról a gyerekeket nem is merték iskolába engedni a szüleik - közölte a településvezető, hozzátéve, hogy a kolontári Kossuth utcában és Arany János utcában azóta is piroslik a hó teteje a portól - tette hozzá. A polgármester szerint mindenképpen megoldást kell találni az erős kiporzás megakadályozására, mert ez a szél miatt időről-időre megismétlődik.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. az MTI-érdeklődésére pénteken közölte: az iszapkatasztrófa után lezajlott technológiaváltás és hatósági előírások miatt nem lehet víz a tározókban. A timföldgyártás mellékterméke azóta a száraz vörösiszap, amelyet teherautóval szállítanak a kijelölt lerakókba. Korábban, évtizedekig hatósági előírás alapján - éppen a kiporzás megakadályozása érdekében - meghatározott mennyiségű vízzel fedték le az iszapot - jegyezték meg.
A jelenlegi előírás szerint földdel borítják be a tározóban elhelyezett anyagot, majd növényzet telepítésével védekeznek a porzás ellen - áll a közleményben. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, és több száz ház lakhatatlanná vált.
