Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Magyarországon jelenleg mintegy negyven város 9 ezer lakását fűtik megújuló energiával.
(Fotó: Szijártó János)
Leginkább Magyarország délkeleti vidékén találkozhatunk geotermikus alapú fűtőrendszerekkel, pl. Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Makó, Kistelek térségében. Talán kevesen tudják, de az első termálvizes rendszerek mezőgazdasági hasznosításra épültek ki a 60-as évek elején. Szentesen például 1964-ben fúrták az első kutat, amely üvegházak és egy gabonaszárító fűtését látták el.
Az ország egyik első és egyik legnagyobb vákuumcsöves napkollektor-rendszere Orosházán épült 2004-ben. Itt 22 darab, darabonként 30 vákuum csöves napkollektort szereltek fel közel 100 négyzetméter felületen. Az Orosházi Önkormányzat megrendelésére készült a beruházás, a városi Diákélelmezési Intézet konyhájának és a helyi sportcsarnoknak a melegvíz ellátását biztosítja. A méretezés alapja napi 4400 liter melegvíz használat kiváltása volt. A rendszer tökéletesen működik azóta is.
null
Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Csongrád megyei Kistelek 2007-ben befejeződött geotermikusenergia-beruházása is. A kisváros melegvizű forrása a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) által támogatott, mintegy félmilliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően nyolc közintézményt (uszodát, tanmedencét, óvodát, általános iskolát, önkormányzatot, idősek otthonát, sportcsarnokot, szállodát) lát el a gázbázisúnál olcsóbb hőenergiával.
