A vásárlóerőt tekintve Budapest előnye a vidékkel szemben lassan bár, de egyre csökken. A leghátrányosabb helyzetben továbbra is az aprófalvas térségek vannak az ország északkeleti és délnyugati végein – derül ki a GfK Hungária friss felmérésből.

Az egy főre jutó vásárlóerő index értéke az idén 132,9 volt a fővárosban szemben a 2010-ben mért 133,6-al. A rangsorban a fővárost követő Komárom- Esztergom és Fejér megye vásárlóerő index értéke meghaladta a 110-es értéket, amire eddig még nem volt példa.

A legnagyobb növekedést a már évek óta folyamatosan fejlődő Komárom-Esztergom megye érte el (110,9). A harmadik helyezett Fejér megye (110,1) önmagában szintén látványos, 1,1-es növekedést produkált. „E példátlan fejlődésnek az egyik oka a megyeszékhelyekre koncentrálódó iparfejlesztések nagyságrendje lehet. A Tatabányán és Székesfehérvárott jelen lévő vállalkozások tömege akár az egész régió jövedelmi viszonyaira kihathat” – jegyezte meg Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

Győr-Moson-Sopron (104,7) kisebb visszaeséssel is megőrizte tavalyi 4. helyezését, míg Vas (104,1) megelőzte Pest megyét (103,3), így az 5. helyre került. A többi megye vásárlóereje – a tavalyi évhez hasonlóan – idén sem érte el az országos átlagot. Az indexek Heves, Tolna és Békés megyében mutatnak nagyarányú növekedést. Baranya, Nógrád és Zala viszont jelentős csökkenést szenvedett el.

A sereghajtók változatlanul Bács-Kiskun (18.), Békés (19.) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (20.), ahol Bács-Kiskun és a legnagyobb nehézségekkel küzdő Szabolcs-Szatmár- Bereg megye vásárlóerő-indexe ráadásul kis mértékben tovább csökkent.