A felvételi helyett a szelektálás alapját a középiskola végén írt érettségi vizsga képezi majd. A jövőben az egyetemeknek és a főiskoláknak legalább két évvel a diákok jelentkezése előtt közzé kell tenniük az érettségin elért eredményekre vonatkozó követelményeiket. A reform értelmében a különböző felsőoktatási intézményekben kiterjesztik az államilag finanszírozott képzést a másoddiplomákra is.
A diákoknak lehetőségük lesz hivatalos panasszal és fellebbviteli kérelemmel élni, s bírósági eljárást is kezdeményezhetnek majd a hallgatók egyetemük, vagy főiskolájuk ellen. Az is a diákok jogát védő passzusok közé sorolható, hogy az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatókat bármilyen okok miatt - mint például gyenge tanulmányi teljesítmény - költségtérítésre kötelezni a jövőben törvénytelennek minősül.
Egy további rendelkezés szerint a felsőoktatási intézményeknek jogukban áll ezentúl, a velük munka- vagy közalkalmazotti viszonyban nem álló, de országosan elismert szakmai teljesítményt nyújtó személyeknek címzetes fóiskolai tanári, docensi, vagy címzetes egyetemi tanári, docensi címet adományozni. A reform értelmezi a külföldi tanulók fogalmát s tartalmazza az oklevélmelléklet kiadásának kötelezettségét, ami megkönnyítheti a felsőoktatási intézmények közötti átjárást.
A módosítás az egyetemi és főiskolai tanári kinevezéseket elválasztja a munka- és közalkalmazotti viszony létesítésétől: a köztársasági elnök és a kormányfő által kinevezett oktatók adott munkakörökbe való elhelyezése az intézményvezető hatáskörébe fog tartozni.
A törvénymódosítást 192 igen szavazat mellett 138-an ellenezték. Magyar Bálint oktatásügyi miniszter szerint a törvénymódosítás nem öleli át az egész felsőoktatási reformtervezetet; a további változtatásokra ősszel vagy jövő tavasszal lehet majd számítani. (MTI)