Répássy Róbert, a bizottság fideszes alel-nöke a vita során jelezte, hogy támogatják az MSZP mindkét indítványát, ugyanakkor azokat módosító javaslatokkal szeretnék korrigálni annak érdekében, hogy derüljön fény a megbízók és a tartótisztek kilétére is, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága döntsön az iratok minősítéséről, illetve, hogy a pártállami titkosszolgálatok-kal való együttműködés ne maradjon következmények nélkül.

A Fidesz a szocialisták alkotmánymódosító javaslatát – amely szerint az 1990. február 15. előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, valamint e szervek alkalmazásában álló személyek törvényben meghatározott személyes adatai nyilvánosak – ebben a formában támogatja. Ezzel kapcsolatban a Fidesz semmilyen megszorító módosítást nem fogad el, és ha ezzel ellentétes jogszabály születik, akkor azt megtámadja az Alkotmánybíróság előtt.

Fodor Gábor, a testület SZDSZ-es alelnöke szintén jelezte, hogy az ügynöktörvényt módosító MSZP-s indítványt csak bizonyos változtatások után tudják elfogadni, ugyanakkor az alkotmánymódosítást nem támogatják, mert véleményük szerint a kérdést meg lehet oldani a közszereplők fogalmának kiterjesztésével.

A szabaddemokrata vezető kifejtette: nem tudják elfogadni, hogy az ügynöktörvényt módosító javaslat "kerülőutat" hozott vissza a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hiszen lehetőséget biztosít, hogy a szervezet iratokat tartson meg magának, úgy, hogy erre másnak nincs rálátása. Azt sem tartják helyesnek, hogy azok mentességet kaphassanak a nyilvánosság alól, akiknek az adatai még nem kerültek át a levéltárba.

Az SZDSZ támogatja a Fidesz azon javaslatát, hogy a tartótisztek és a megbízók adatai is kerüljenek nyilvánosságra. Ugyanakkor véleménye szerint az iratok felülvizsgálata olyan mindennapi operatív munka, amelyre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága alkalmatlan.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt mondta: egyetért a minél nagyobb nyilvánosság elvével, de véleménye szerint a pártállami titkosrendőrséggel való együtt-működésnek néhány közhatalmi, közbizalmi funkcióval összeférhetetlennek kell lennie.

A Fidesz alkotmánymódosító javaslata kizárná a közhatalomból azokat, akik 1990. február 14. előtt szabad akaratukból, magyar állampolgárokkal szemben állambiztonsági tevékenységet végeztek, vagy olyan politikai, illetve állami tisztséget töltöttek be, amelyben magyar állampolgárokra vonatkozó állambiztonsági jelentést kaptak.

Wiener György (MSZP) azt mondta: a javaslat elfogadása "újabb rendszerváltást jelentene", szakítást azzal, hogy az állam mindenkinek biztosítani kívánja a politikai jogokat. A szocialista politikus Fodor Gáborhoz hasonlóan azt az álláspontot képviselte, hogy a nyilvánosság a legnagyobb szankció.