A konzervatív újság egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy nem ért véget a válság a magyar mezőgazdaságban. Egy évvel a tejtermelők és a baromfitenyésztők tüntetései után most a földművesek állnak a barikádokon. Egyrészt a 2004-es EU-támogatások akadozó kifizetései, másrészt a gabonafelesleg felvásárlását szabályozó intervenciós rendszer funkcionális alkalmatlansága miatt tiltakoznak.

Önmagában a parasztok az EU-belépés nyertesei - állapította meg a lap. Idézte a nemzetközi összehasonlító gazdasági tanulmányok bécsi intézetét (WIIW), amely szerint a magyar gazdák jövedelme egynegyeddel nőtt. Azonban tavaly október közepe óta a magyar parasztok nagy része hiábavalóan várakozik az EU-támogatások átutalására. A gazdák azonban nem csak a támogatások hátralékának a kifizetését, hanem további állami segítséget is követelnek.

A politika és a gazdák képviselői közötti tárgyalások napok óta tartanak, a frontok azonban megmerevedtek. A lap idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki bejelentette, hogy április végéig - ahogyan azt tervezték - minden gazda megkapja az EU-s pénzét, de egy fillérrel sem többet. A Die Presse meg nem nevezett mezőgazdasági szakértőket is idézett, akik rámutattak arra, hogy az EU-s pénzek kifizetése után is marad a válság a mezőgazdasági ágazatban, számtalan paraszti kisüzemet tönkremenetel fenyeget.

A lap Magyarország a regionális gettók elleni harcban című cikkében egyebek között megállapította, hogy Magyarországon nem csak mély szociális, hanem regionális szakadék is létezik: óriási a jóléti különbség a nagyvárosok és a falusi régiók között. Peter Bognar tudósító szerint a baloldali-liberális kormány a 70-es évek reális szocializmusára támaszkodva meghatározott települések összevonását erőlteti, ahol mindenkor egy "főfaluban" biztosítanák az alapvető infrastruktúrát. A lap szerint szakemberek azonban rámutatnak arra, hogy ez rossz út, mert pontosan az ilyen regionális politika okozta a mai nyomorúságos helyzetet.