A világhírű színész szerint Bergman sírva fakadt, amikor Hitler meghalt.
Stellan Skarsgard a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon mesélt az Ingmar Bergmannal való munkakapcsolatáról, a rendezővel kapcsolatos érzéseiről. A színész, aki egy mesterkurzuson is részt vett, új filmjét, a Cannes-ban díjazott Sentimental Value-t mutatta be a fesztiválon.
“Leginkább az tette komplikálttá a kapcsolatomat Bergmannal, hogy nem volt rendes ember. Jó rendező volt, de a jó rendezők is lehetnek seggfejek. Caravaggio szintén seggfej lehetett, de ettől még nagyszerű festő volt” – kezdett bele Skarsgard.
De ez még semmi ahhoz képest, amit ezek után mondott az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb alakjáról:
Bergman manipulatív természet volt. A háború alatt náci volt, az egyetlen általam ismert alak, aki sírt, amikor Hitler meghalt. Hajlandóak voltunk elnézni ezt neki, de az az érzésem, hogy nagyon furcsán tekintett az emberekre. Úgy gondolta, vannak, aki nem méltók hozzá. Ezt érezted, amikor másokat manipulált. Nem volt egy rendes ember
– jelentette ki Skarsgard, aki Lars von Trier hírhedt cannes-i “nácizására” is kitért.
Mint arról a maga idejében beszámoltunk, a Melankólia című filmjének 2011-es cannes-i premierjén a provokációiról (is) híres dán rendező (akivel Skarsgard számos filmet forgatott), meredek kijelentéseket tett, egyebek mellett azzal viccelődött, hogy megérti Hitlert emberként, magáról pedig kijelentette, hogy náci.
Mindenki, aki ott volt azon a sajtótájékoztatón, tudta, hogy nem náci, épp az ellenkezője, de mindenki a nácis kijelentést hozta főcímben. És azok, akik csak a címeket olvassák, azt gondolták, hogy valóban náci. Miközben annyi történt, hogy elsütött egy rossz poént. Lars apja zsidó volt, az anyja a halálos ágyán pedig elmondta neki, hogy nem is ő az apja. Lars vér szerinti apja az anyja főnöke volt, egy német férfi. Az emberek, főleg az USA-ban még mindig a nácizásról kérdezgetnek. Rengeteg a betiltott szó odaát. Az én gyerekeim olyan szavakat használnak, amilyeneket akarnak – minden attól függ, mit akarnak elmondani velük
– magyarázta Skarsgard.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
