A svéd Gripen. Karcsú és testre szabott

Szakértők szerint a még meglevő MiG-29-eseket ötvenmilliárd forintból még tizenöt évig lehetett volna használni. Ennek ellenére  - a haderőreform részeként - a légierő korszerűsítése érdekében 2003 februárjában Magyarország lízing és vásárlási szerződést kötött Svédországgal tizenkét együléses és két kétüléses Gripen repülőgépről. A Gripen melletti döntéssel Magyarország negyedik generációs, nagy teljesítményű, több funkciós harci repülőgépekhez jut hozzá. S a Gripen-pártiak szerint költséghatékony módon elégítik ki a magyar igényeket a svéd vadászrepülők. Egy biztos: a Gripen a ma szolgálatban lévő egyik legfejlettebb és legváltozatosabb funkciójú repülőgép, amit nagy teljesítmény, kiemelkedő manőverező képesség, teljes integrált információfeldolgozás és minden helyzetre alkalmas fegyverzet jellemez.

A svéd cég átfogó operatív és taktikai képzést is nyújt a pilótáknak és a kiszolgáló technikai szakembereknek. Svédország földi ellátó berendezéseket, szimulátorokat, feladattámogatási rendszereket (MSS), alkatrészeket és messzemenő integrált logisztikai támogatást (ILS) is biztosít. Az első Gripen gép 2006 márciusában érkezik Magyarországra, és 2007-ig az összes darabot leszállítják. A lízing tíz évre vonatkozik (2006-2016), ezt követően a repülőgépek a magyar kormány tulajdonába kerülnek.

Rossz kezdés

Néhány hete a Csehországba tartó hat vadonatúj svéd Gripen vadászrepülő közül három útközben meghibásodott. Pilótái csak nehéz körülmények között tudtak landolni a Prágához közeli, caslavi katonai repülőtéren. De nem ez volt az egyetlen kellemetlen dolog a Gripenekkel, már a dél-svédországi - innen indultak - repülőtéren nem tudták beindítani az egyik gépet, így hosszas próbálkozás után végül is másik Gripent indítottak útnak. Menet közben derült ki, hogy két gép fedélzeti számítógépét zavarja a NATO elektronikus rendszere, s emiatt többször rossz adatokat mutatott a kijelző, míg a harmadik repülőnek az egyik szoftvere romlott el. „Olyan hibákról van szó, amelyeket remélhetően rövid időn belül kijavítanak a helyszínre érkezett svéd szakemberek. Csakis kifogástalan Gripeneket veszünk át, így várunk, míg kijavítják a hibákat” – reagált a történtekre Karel Kühnl, cseh védelmi miniszter. Csehország szeptember végéig tizenkét együléses harci gépet, és két, kétszemélyes gyakorló Gripent kap. Ezeket tíz évig bérli, több mint 19 milliárd koronáért (160 milliárd forint).

A szakértők közül többen vannak, akik drágának tartják a Gripen-programot, és sokallják a három megmaradt repülőteret (Taszár, Pápa, Kecskemét). Ekkora légierőnek valójában csak egyetlen dunántúli reptérre volna szüksége. Komoly dilemmát okoz, hogy bár Taszár az amerikai jelenlét miatt jobb állapotban van mint Pápa, de hosszú távú felújítása majdnem ugyanolyan drága. Eközben megkezdődött Pápa fejlesztése tizenötmilliárd forintos NATO-támogatással, amiről luxus lenne lemondani.

A többfunkciós, negyedik generációs svéd vadászgép kétségtelenül drága, de a beszerzésről a védelmi felülvizsgálat megkezdése előtt döntöttek. Az üzlet lemondása óriási összegbe kerülne, és nagyon rossz nemzetközi kihatása lenne. A gépek egyértelműen növelik a magyar védelmi képességet.

A vásárlás ellentételezésének programja a felek szerint rendkívül sikeres, és hatására folyamatosan nőnek a svéd befektetések Magyarországon. A mostani helyzettel ellentétben az új gépekkel Magyarország képes lesz külföldön is hozzájárulni a NATO szövetségi feladataihoz.

Ellenzéki képviselők nem győzik hangoztatni, hogy a Gripen-megállapodás az adófizetőket terheli. A kormányolddal pedig azzal riposztol: a Gripenek miatt egyetlen fillérrel sem kap több pénzt a honvédelmi tárca, így a kötlezettség csak a belső elosztást befolyásolja. A tárca évenkénti költségvetéséből eddig 2002-ben 9,1 milliárd forintot utaltak át a svédeknek, 2003-ban 10,7 milliárd forintot, 2004-ben 11,7 milliárdot.

A Gripen-programmal szemben jogosnak látszó, de elkésett kritika, hogy kilenc évvel korábban indult, mint arra valójában szükség lett volna –  idézi Hollósi Nándort, a HM miniszteri főtanácsadóját a tárca honlapja. Így a 14 darab – nemzeti és szövetségi igényt kielégítő – Gripen mielőbbi hadrendbe állítása most már elemi érdekünk, hiszen az előző években elhanyagolt MiG-29-es típusú vadászflottát csak óriási erőfeszítéssel tudjuk fenntartani.

Az Orbán-kormány azt a nézetet képviselte, hogy a magyar légierő harcászati repülőgépei kizárólag a hazai légtérben legyenek alkalmazhatók, kizárólag légvédelmi, légi rendészeti feladatokra. Ennek megfelelően nem baj, ha a repülőgépek nem alkalmasak a szövetségi műveleti együttműködéshez, így legalább fel sem merülhet részvételük egy közös NATO-műveletben. Az előző kormány idején megfogalmazott, korlátozott feladatra azonban az 1993-ban – 854 millió dollárért – vásárolt, akkor vadonatúj MiG-29-es vadászrepülőezred repülőgépei, rakétakészletei és a kecskeméti bázison kiépített komplett földi támogató rendszer tökéletesen alkalmasak voltak és alkalmasak lehetnének ma is.

Orosz MiG-29-es. A földön maradnak.

Tavaly döntött úgy a honvédelmi tárca, hogy anyagi okok miatt csak a felét tartja meg a 27 darab orosz gépnek. A kilencvenes évek közepén még több mint 130 vadászrepülő volt leltárba véve. (Összehasonlításképpen: a több mint 16 milliós Hollandia 108 korszerű gépet tart hadrendben.)

A túlélő gépekből zuhant le egy másfél hete. A baleset nem a pilóta hibájából következett be - állapította meg a vizsgáló bizottság. A továbbiakban kizárólag a repülőgép hajtóművét vizsgálják, a garanciális javításokat elvégző orosz gyári szakértők bevonásával. Abban az esetben, ha garanciális jellegű meghibásodásról van szó, akkor a HM kártérítést kér a felújítást elvégző gyártól.  A repülőgép hajtóművére még érvényes a gyári garancia.

Egy nappal a magyar baleset után gyakorlórepülés közben lezuhant az orosz légierő egyik MiG-29-es vadászrepülője Oroszország nyugati részén. A pilóta életét vesztette. 1993 óta az orosz légierő tizenegy MiG-et veszített el baleset következtében: öt MiG-31-es elfogó vadászrepülőt, öt MiG- 29-est és egy MiG-25-ös repülőt. A MiG-29-es viszonylag biztonságos típusnak tekinthető, százezer repült óránként átlagosan hét gépet ér baleset – reagált a történtekre Kővári László repülési szakértő a Népszabadságnak. A repülőgép baleseti statisztikája így is kedvezőtlenebb, mint például az F-16-osoké vagy az F-18-asoké.

A MiG-29-es az orosz Mikojan-Gurevics tervezőiroda egyik legifjabb vadászgépe, amit kifejezetten elfogó és légtérvédelmi feladatokra terveztek, de már az alaptípus is képes földi célok korlátozott légi támadásra. A későbbi típusváltozatok már teljes mértékben alkalmas földi támadásokra is. A gyártó szerint 1994-ig több mint kétezer MiG-29-est gyártottak, öt fő változatban, de az egyes alváltozatok száma eléri a negyvenet. Még ma is gyártják csökkentett kapacitásban, de az orosz légierő fizetőképtelensége miatt 1993 nyarára már 100 új MiG-29-es állt "lezsírozva".

Magyar légi balesetek

1990. január 26. – Beled közelében egy MiG-23-as két pilótája meghalt. 1990. április 20. - Egy meghibásodott MiG-23-as pilótája katapultált sikeresen. 1990. szeptember 26. - A pápai repülőtéren bemutató repülés közben egy MiG-23-as földbe csapódott, a pilóta életét vesztette. 1991. szeptember 12. - Egy MiG-21-es zuhant le, a pilóta életét vesztette. 1992. március 24. - A szolnoki repülőtéren egy Mi-2-es helikopter zuhant le, személyi sérülés nem történt. 1994. június 1. - Egy MiG-21-es oktatópilótája katapultált, a másik pilóta életét vesztette. 1995. május 25. - A taszári repülőtéren kigyulladt egy Szu-22-es vadászbombázó hajtóműve. A pilóták időben katapultáltak. 1995. szeptember 13. - Egy MiG-23-as kiképzőgép Pápától délre összeütközött egy Szu-22-es harci géppel. A MiG  két pilótája szörnyethalt.

Juhász Ferenc az első magyar Gripen előtt. Mindenki örül?

A Saab svédországi, linköpingi gyárában 2005. január 25-én tartott ünnepségen mutatták be az első elkészült magyar Gripent. „A 14 Gripen vadászrepülőgép a következő 35 évre megnyugtató megoldást ad a légtérvédelemre és a  szövetségesi feladatok ellátására” – hangsúlyozta Juhász Ferenc, honvédelmi miniszter. Összesen 20 pilótát képeznek ki, január 21-étől már Svédországban van az az öt magyar pilóta, akit egy éven át képeznek a svéd Gripen-központban. Ők lesznek az oktatópilóták, akik a magyar légierő további tagjait készítik majd föl az új gépek használatára. A Gripenek mellett 2009-ig még a  MiG-29-esek is hadrendben maradnak, így a két típust egy ideig még együtt alkalmazza majd a magyar légierő.

Nem vagyunk egyedül a NATO-n belül a Gripenekkel. Csehország Magyarországhoz hasonlóan nem az amerikai Lockheed Martin F-16-os gépeivel, hanem Gripenekkel korszerűsíti vadászgépflottáját.  A csehek már jövőre megkapják az első gépeket. Prága viszont tízévi bérlet után visszaadja a Gripeneket - igaz, a megállapodás alapján később lehetősége lesz  kedvezményes vásárlásra.  

Magyarországon az egymilliárd forintot meghaladó értékű haditechnikai importot száz százalékban ellentételezni kell, ezen belül a befektetések aránya nem lehet 30 százaléknál alacsonyabb. A gazdasági tárca 2002 május elsejétől hagyta jóvá a magyar ellentételezés irányelveit.