"Járművekre vonatkozóan nincsen törvényi szabályozás, az érintettek hozzájárulásán alapulhatna az adatkezelés" - mondta, hozzátéve, ebben az esetben fel sem merülhet az önkéntesség, hiszen, az utazónak nincs választási lehetősége.
Az adatvédelmi biztos azt követően beszélt erről, hogy a Reggel című napilapban megjelent: biztonsági okokból kamerákkal szerelnék fel a jövőben a BKV valamennyi járművét. Aba Botond, a közlekedési vállalat vezérigazgatója szerint mindenekelőtt azt kell megoldani, hogy utólag visszakereshetők legyenek az események.
A InfoRádiónak nyilatkozó Héri József, a BKV főmérnöke szerint is a fő cél az, hogy a rögzített képeket utólag elemezni tudják. Az adatvédelmi biztos közölte, az is adatkezelésnek számít, ha senki nem nézi meg a képeket, csak tárolják. "Önmagában véve a személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés, és törvény hiányában csak az érintett hozzájárulásán alapulhat" - mondta.
Péterfalvi Attila szerint pedig egy erre irányuló törvénynek ki kellene állnia az Alkotmánybíróság normakontrollját, hiszen, mint mondta, csak akkor lehet egy alapjogot korlátozni, ha az "elkerülhetetlen, nincs más eszköz, ha az alkalmas és arányos".
Az adatvédelmi biztos szerint ugyanakkor a metrópótló buszokon elhelyezett, de felvételt nem rögzítő kamerák működése nem kifogásolható, mert azok "technikai, tehát baleset-megelőzési célt szolgálnak". A hosszú buszokon ezekre a kanyarodási ív miatt van szüksége a sofőröknek - mondta.
Kitért arra is, hogy a buszsávok bekamerázása sem tekinthető aggályosnak, mert közterületen a rendőrség jogosult erre. Az autóbusz ugyanakkor nem közterület, tehát ha felszállunk egy járműre, nem rögzíthetnek rólunk felvételt - tette hozzá.
Ahhoz tehát, hogy a BKV felvevőkamerát működtessen a tömegközlekedési járműveken, jogszabályt kellene alkotni. Ám ekkor is felmerül az alapkérdés: alkalmas eszköz-e, arányos-e és elkerülhetetlen-e ez a jogkorlátozás - hívta fel a figyelmet. Az adatvédelmi ombudsman nem tartja szerencsésnek a jogkorlátozásokat akkor sem, ha azok a biztonságra hivatkozással történnek. A zsebtolvajlással kapcsolatban például felvetette: "kérdés, hogy alkalmas eszköz-e a kamera, lehet, hogy a kalauz alkalmasabb eszköz".
