A polgári védelemről szóló törvény értelmében a veszélyhelyzet a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot – mondta Dobson Tibor.

Télen akkor alakulhat ki szükséghelyzet, ha több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás van, vagy ha egy régión belül egyidejűleg járhatatlan a vasútvonal, a főút, valamint legalább öt mellékút - tette hozzá.

Mint mondta, ha nem járhatóak az utak, azaz nem biztosítható a lakosság alapellátása, és kihirdették a veszélyhelyzetet, akkor az állami költségvetés finanszírozza a védekezési-ellátási költségeket, nem pedig a helyi vis maior alap.

A szóvivő elmondta azt is, hogy árvízi védekezés során akkor beszélhetünk veszélyhelyzetről, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy ha töltésszakadás veszélye fenyeget; belvízvédekezés során pedig akkor, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók.