A magyar kormányfő, aki az interjú felvezetője szerint 2006-os újraválasztását követően kemény gazdasági reformerként szerzett hírnevet magának, az amerikai hitelválság következményeire vonatkozó kérdésre kijelentette: abból indul ki, hogy a növekedés lanyhulni fog ugyan, de reméli, hogy Európa el tudja kerülni a recessziót. "Magyarországon azzal számolunk, hogy a növekedés 2007-hez képest 0,8 százalékponttal esik vissza. A másodlagos jelzálogpiaci válságból adódó közvetlen kihatásokat azonban nem várok" - mondta.

Elismerte, hogy az általa bevezetett reformprogram népszerűtlen, de a lépéseket szükségesnek nevezte. "Magyarországnak meg kell változnia, igazodnia kell az európai és a globális verseny kihívásaihoz. Radikálisan szakítanunk kell a múlt gazdaságpolitikájával, amely a növekvő állami kiadásokon nyugodott. Ez kellemetlen. De ha polgáraink felismerik, hogy Magyarország nem áll egyedül, és mások is szembesülnek ezekkel a problémákkal, akkor talán könnyebben el tudják fogadni, hogy reformjaink valóban elengedhetetlenek" - hangsúlyozta.

Az MSZP és a Fidesz közötti különbségekről szólva Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy nem híve ugyan a piaci fundamentalizmusnak, úgy tartja azonban, hogy a piac hatékony és tisztességes.  " (...) Mi hiszünk a magánkezdeményezésben, és meg vagyunk győződve arról, hogy egy olyan kis gazdaság, mint a miénk, csak a piacnyitás révén lesz versenyképes."

A Fidesz által kezdeményezett népszavazást, illetve annak sikere esetén az esetleges lemondását firtató kérdésre válaszolva két vitás pontot emelt ki: a tandíjat és a vizitdíjat. Elmondta, hogy ha a referendumon legkevesebb 26 százalék megszavazza ezek eltörlését, akkor a törvényt úgy fogják módosítani. "Ez rossz lenne a felsőszintű oktatás és az egészségügy finanszírozására nézve, de egyik sem lényeges eleme a reformnak. Kormányzási tevékenységemre nem lesz befolyással" - tette hozzá.

A társadalom mély megosztottságára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy talán ez a legfontosabb, amivel foglalkozniuk kell.

Arra, hogy mi vitte rá az irányváltásra, hiszen már 2006 előtt is tagja volt az akkori bőkezű kiadáspolitikát folytató kormánynak, a miniszterelnök kijelentette, hogy hosszú időn át a szocialista párt nagyon hagyományos vonalát képviselték, amely szubvenciókban, jóléti programokban és a struktúra állami költségen való fenntartásában öltött testet. Ő ezt a politikát vette át elődjétől a 2006-os választások előtt másfél évvel. A második, négyéves kormányzási időszakra tekintve azonban felismerte, hogy radikális reformok nélkül Magyarország el fogja veszíteni erősségeit és rangját.