Mit rontunk el?

Olvasás-szövegértés terén a PISA-teszt a lista utolsó harmadába helyez bennünket, ráadásul a jelenlegi közoktatás a diákok otthonról hozott hátrányait konzerválja, ahelyett, hogy kiegyenlítené. Oktatási rendszerünk tehát nem látja el feladatát. Mindemellett jóformán a leggyengébb,s  legkevésbé motivált tanulókból lesznek tanárok. Ha kíváncsi rá, hol rontjuk el, olvasson tovább.

A kormányfő az Új Magyarország kormányzati konferencián azt mondta, azokat a javaslatokat szeretnék megvitatni a szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetekkel, amelyeket az oktatási kerekasztal munkája során dolgoztak ki. Gyurcsány Ferenc előadásában a program elemeit ismertette. Mint mondta, az oktatásban a korai fejlesztésre, az esélyegyenlőségre, a tehetséggondozásra, az oktatás tartalmi kérdéseire, a pedagógusok ösztönzésére, a mérésre-értékelésre és az intézményrendszer fejlesztésére, míg a művelődés területén a közkultúra fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

Nem csak pénzkérdés

A kormányfő grafikonokat és különböző felmérések adatait is bemutató előadása során többek között egy 2006-os PISA-felmérés matematikai eredményekre vonatkozó adatsorát ismertetve kiemelte: a legjobb eredményeket olyan országok produkálták, mint például Finnország és Dél-Korea, amelyekben arányaiban ugyanannyit költenek az oktatásra, mint Magyarországon. De azok az országok is előttünk vannak e felmérés szerint - folytatta Gyurcsány Ferenc -, ahol éppenséggel arányosan kevesebbet költenek az oktatásra a költségvetésből, mint például Csehország és Lengyelország.

A miniszterelnök azt mondta, nemcsak pénzkérdés az oktatás színvonalának emelése. Mint hozzátette, magán az oktatáson és a közkultúrán is változtatni kell. Nincs jobb befektetés a tanulásnál, mert hosszabb életet is eredményez - emelte ki Gyurcsány Ferenc.