Mintegy 130-140 milliárd forintot szán a kormány a következő években az oktatás fejlesztésére, az összeg egy részét a költségvetésből, más részét európai uniós forrásokból biztosítja a kabinet. Erről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt azon a keddi budapesti tanácskozáson, amelyen az Új tudás, új iskola program céljait ismertette.
| Mit rontunk el? |
| Olvasás-szövegértés terén a PISA-teszt a lista utolsó harmadába helyez bennünket, ráadásul a jelenlegi közoktatás a diákok otthonról hozott hátrányait konzerválja, ahelyett, hogy kiegyenlítené. Oktatási rendszerünk tehát nem látja el feladatát. Mindemellett jóformán a leggyengébb,s legkevésbé motivált tanulókból lesznek tanárok. Ha kíváncsi rá, hol rontjuk el, olvasson tovább. |
Nem csak pénzkérdés
A kormányfő grafikonokat és különböző felmérések adatait is bemutató előadása során többek között egy 2006-os PISA-felmérés matematikai eredményekre vonatkozó adatsorát ismertetve kiemelte: a legjobb eredményeket olyan országok produkálták, mint például Finnország és Dél-Korea, amelyekben arányaiban ugyanannyit költenek az oktatásra, mint Magyarországon. De azok az országok is előttünk vannak e felmérés szerint - folytatta Gyurcsány Ferenc -, ahol éppenséggel arányosan kevesebbet költenek az oktatásra a költségvetésből, mint például Csehország és Lengyelország.
A miniszterelnök azt mondta, nemcsak pénzkérdés az oktatás színvonalának emelése. Mint hozzátette, magán az oktatáson és a közkultúrán is változtatni kell. Nincs jobb befektetés a tanulásnál, mert hosszabb életet is eredményez - emelte ki Gyurcsány Ferenc.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
