szerző:
MTI

A szakiskolai fejlesztés előkészítésekor nem készült előzetes hatástanulmány, s a programra előirányzott összeg nem volt megalapozott, csaknem kétszerese volt annak, amit az évenként jóváhagyott költségvetés 2003 és 2006 között összesen tartalmazott - állapította meg jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Az ÁSZ a 2003-tól 2007-ig terjedő időszakot vizsgálta. Az összegzés szerint sem a szakképzés korszerűsítését végzők, sem a fenntartók nem látják tisztán a szakiskolai oktatás országos és helyi szintű kiadásait. Ez egyrészt a gyakori számviteli változásokra, másrészt a szakiskolai kimutatások pontatlanságára vezethető vissza, illetve arra: nem volt igény a szakmánként eltérő kiadások megismerésére és ezeknek a képzéshez biztosított állami forrásokkal való összevetésére.

Az Oktatási Minisztérium (OM) által 2003-ban elindított hároméves Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) a szakiskolák és a szakiskolákban folyó képzés megújítását célozta, az általános készségek és ismeretek fejlesztésével, a munkaerőpiacra való bejutási esélyek javításával. A program megvalósítására 13 milliárd forintot terveztek.

A program meghirdetésekor feltételezett források (OM-költségvetés, EU-s pályázati pénz) hiányában a végrehajtás forrása kizárólag az Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze volt. A tervezett kiadások az SZFP I-ben 7,6 milliárdot tettek ki. A tényleges felhasználás ennek 90 százaléka, 6,9 milliárd forint volt, amelynek csaknem fele a részt vevő intézmények eszközfejlesztéseként valósult meg.

A program költségvetésének évente történő megállapítása miatt az intézményeknek előzetesen nem volt információjuk a támogatásként juttatandó összegek és térítésmentesen átadott tárgyi eszközök nagyságrendjéről, az együttműködési megállapodásokban csak az elvégzendő szakmai feladatok szerepeltek.

A jelentés rögzíti, hogy a szakképzés irányítói 2005-ben pótolták korábbi mulasztásukat és a kormány elé terjesztették a - korábban az ÁSZ által is hiányolt - szakképzés-fejlesztési stratégiát, melynek végrehajtásához szükséges intézkedésekről kormányhatározat rendelkezett.

A 2013-ig szóló elképzelések kialakításába bevonták a gazdasági szereplőket is. A gazdasági kamarák képzési feladatainak szélesedésével, a szintvizsgák bevezetésével kedvezőbbek lettek a feltételek az oktatás gyakorlati jellegének erősítésére, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába került 16 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozásával a gazdaság igényeinek figyelembevételére.

A számvevőszék kitért arra is, hogy a szakiskolai fejlesztési program 2006-ban zárult első ütemének hatásvizsgálatára a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem került sor. A monitoring fel tudta mérni a konkrét eszközfejlesztéseket és képes volt érzékeltetni a programban részt vevő pedagógusok szemléletváltozását, de a felhasznált erőforrások hasznosulásának, a kimeneti teljesítmények változásának bemutatása elmaradt.

Ennek hiányában nem tudni, összességében javultak-e a program hatására a pályakezdő szakmunkások esélyei arra, hogy bejussanak a munkaerőpiacra, arról sem készült összefoglaló értékelés, csökkent-e a szakiskolai tanulók lemorzsolódása. Ahhoz, hogy a program hatását le lehessen mérni, az ellenőrzött fenntartók és intézmények körében áttekintették a felzárkóztatás megszervezését, a lemorzsolódás és a tanulmányi eredmények alakulását.

Az intézmények és fenntartók mintegy felénél javultak az iskolaelhagyást jelző lemorzsolódási mutatók. A tanulmányi eredményen belül a vizsgált iskolákban a 9-10. évfolyamon mutatható ki egyértelműen a bukási arányok javulása, a tanulmányi átlagok az SZFP-s 9. évfolyamokon 2-3 tizeddel magasabbak, mint ott, ahol nem vettek részt a programban.

A program végrehajtása abból a szempontból mondható sikeresnek: azok a tanulók, akik az általános iskolát nem fejezték be, felzárkóztató osztályokban egyénre szabott tanulással esélyt kaptak arra, hogy bekapcsolódjanak a szakmai képzésbe. Ezt a módszert elsősorban a programban részt vevő iskolák honosították meg, 70 százalékuk alkalmazta pedagógiai-szakmai munkájában.

A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a szakképző intézményeket fenntartó önkormányzatok figyelmét az ÁSZ többek között a gazdasági kamarákkal, a munkaügyi szervezetekkel való kapcsolattartás erősítésének szükségességére hívta fel.

Azt javasolta, hogy a kormány tekintse át a szakképzési stratégia időarányos megvalósulását, a szakképzésért felelős szociális és munkaügyi miniszter végeztesse el az SZFP hatásvizsgálatát és az eredményeket minden szakképző intézmény számára tegyék hozzáférhetővé, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet pedig pontosítsa az eredményesség mérésére szolgáló összehasonlító adatbázist és azt megfelelően hasznosítsa.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ha nem alakítjuk át sürgősen a magyar bíróságokat, el fogjuk veszíteni a következő évszázadot

Ha nem alakítjuk át sürgősen a magyar bíróságokat, el fogjuk veszíteni a következő évszázadot

Keményen beszólt Márki-Zay Péternek Bessenyei Ferenc özvegye

Keményen beszólt Márki-Zay Péternek Bessenyei Ferenc özvegye

A két felesége között gyilkosságig fajuló vita miatt kell távoznia egy afrikai kormányfőnek

A két felesége között gyilkosságig fajuló vita miatt kell távoznia egy afrikai kormányfőnek

Aján Tamás: egyéni érdekek állnak a támadások mögött

Aján Tamás: egyéni érdekek állnak a támadások mögött

Legalább 25 százalékos nyugdíjemelést szeretnének a szakszervezetek

Legalább 25 százalékos nyugdíjemelést szeretnének a szakszervezetek

Időközi önkormányzati választások – a függetlenek és a civilek jó napja, Fidesz-diadal Budafok-Nagytétényben

Időközi önkormányzati választások – a függetlenek és a civilek jó napja, Fidesz-diadal Budafok-Nagytétényben