Nem tudni, mi lesz a területtel © Stiller Ákos

Az Airport City Plaza Kft. (ACP) 2007-ben megvásárolta a főváros külső részén, az Üllői út végén található volt szovjet laktanyát a hozzá tartozó 14 hektáros területtel együtt, hogy mindezt némi fejlesztést követően tovább értékesítse.

A cég többségi tulajdonosa, a magyar származású amerikai üzletember, Radó Gábor az ACP megalapítása után másfél évvel már a projekt befejezését fontolgatja, és a nyomozó hatóságokhoz fordult segítségért. Mintegy 1,2 millió eurót követel ugyanis üzlettársától, az egészségügyben és a bútorforgalmazásban is érdekelt Illés Pétertől.

Radó Gábor a hvg.hu-nak elmondta: nyolc évvel ezelőtt ismerte meg Illés Pétert, akivel barátok lettek, sőt, a fiának tekintette, így megbízott benne cégeik – az Immo-Sonito Kft., a Liliom 20 Kft. és az Airport City Plaza Kft. – ügyeinek rendezésében, főleg, hogy ő csak alkalmanként jön Magyarországra. „Egyszer azonban kiderült, hogy a pénzemet nem a vállalkozások, hanem a saját érdekei szerint kezeli, ezért egy másik ügyvezetőt is akartam mellé, hogy ketten együtt dönthessenek és írhassanak alá” – magyarázta Radó.

Illés Péter végül lemondott az Immo-Sonito és az ACP Kft. ügyvezetéséről. „Ez utóbbi azonban másfél hónapon át húzódott, mire a taggyűlést 2007. november 27-én össze lehetett hozni" – nyilatkozta Radó. Amikor pedig megtörtént, kiderült, hogy a módosító okirat aláírása előtt Illés Péter kötött két olyan szerződést, amelyek most csődbe viszik a céget. „Ráadásul úgy, hogy nem vitte taggyűlés elé ezeket a vállalásokat.”"

A Hungaropharma reagálása

A kezességvállalásról a Hungarophrama Zrt. vezérigazgatója, Szabó Ferenc a hvg.hu-nak csak annyit mondott, hogy a szerződést létét sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Arról, hogy miért nem szállt ki a vállalat a Pharmadose-ból, mint azt korábban tervezték, nem nyilatkozott. Arra sem kívánt válaszolni, hogy a Pharmadose valóban több százmillió forinttal tartozik-e nekik, s ez volna a cégben maradásuk valódi oka.

Az egyik szerződés 150 millió forintos közérdekű felajánlás a XVIII. kerületi önkormányzat számára, a másik pedig 400 millió forintos készfizető kezességvállalás az ACP-vel semmilyen viszonyban nem álló gyógyszerészeti cégnek, a Hungaropharmának. Eszerint amennyiben a Pharmadose – amely Illés Péter és a Hungaropharma tulajdona – nem tudja fizetni az Inter-Európa Banknak (ma CIB Zrt.) a 2 milliárd forintos hitel törlesztő részleteit, akkor azt a Hungaropharma helyett az ACP állja. Állítólag azért, mert az ACP meg akarta vásárolni a Hungaropharmának a Pharmadose-ban lévő 50 százalékos részét. „Ez nem igaz” – közölte Radó Gábor, „nem voltak ilyen terveim, és ha lettek volna, akkor sem kötöttem volna olyan hátrányos szerződést, mint ez, ami ellenszolgáltatás nélküli mind a két cég részéről az ACP számára.”

Az amerikai üzletember jogi képviselője szerint  a gyógyszerészeti cég esetében az ACP ügyvezetője olyan társasággal szerződött, amely az ő egyik vállalkozásában érdekelt, s emiatt – a jogszabályok előírása szerint –szükséges a tagok hozzájárulása a szerződés megkötéséhez. Az önkormányzatnak adott felajánláshoz pedig azért kellett volna a taggyűlés beleegyezése, mert ez ingyenes, ellenszolgáltatás nélküli „adomány” a tagság vagyonából. Ráadásul a pestszentlőrinc-pestszentimrei önkormányzatnak szóló felajánlást Illés megtoldotta egy közjegyző előtt tett nyilatkozattal, amelyben kijelentette, hogy amennyiben az ACP Kft. nem teljesíti a vállalását, akkor az végrehajtható a cégen. Ezt el is indította az önkormányzat.

A XVIII. kerület első embere, Mester László a hvg.hu-nak elmondta, azért nem vártak tovább a végrehajtási eljárás elkezdésével, mert jogvita támadt közöttük, amikor a cég elzárkózott a fizetéstől. Kérdésünkre, hogy milyen közérdekű fejlesztések történtek, amelyek teljesítése alapján kérik a pénzt, a polgármester konkrétumot nem közölt, csak annyit, hogy elképzeléseiket a városüzemeltetési és -fejlesztési programba illesztették be, és intézmények bővítésére és a sportolási lehetőségek bővítésére akarják fordítani.

Az ACP többségi tulajdonosa ezeken túl kifogásolta azt is, hogy a kft. létrejötte után Illés Péter tanácsadásért és szakértői tevékenység ellátásért szerződést kötött az R&S 2002 Consulting Kft.-vel az ingatlannal kapcsolatban, s 100 millió forintot ki is fizetett neki. Radó nemtetszését egyrészt az összeg nagysága váltja ki, másrészt az, hogy az R&S 2002 Consulting számlája az ACP áfabevallásában nem szerepel. A tanácsadó cég állítólag azért működött tevékenyen közre az önkormányzatnál abban, hogy az ACP Kft. az adásvétel során megszerezhesse a szóban forgó területet, mert azon az önkormányzatnak visszavásárlási joga volt. Ez azonban a szerződés megkötésekor lekerült a terület tulajdonlapjáról. Cserébe viszont az ACP az önkormányzat számára megtette az immár vitatott felajánlást.

Megemlítendő az is, hogy a szerződés szerint az R&S 2002 Consultingnak érdekképviseleti, ügynöki tevékenységet, üzleti tanácsadást előkészítő tanulmányokat kellett készítenie és ellátnia, ám ügynöki díj címén a DCF Design Kft. is kiszámlázott mintegy 52 millió forintot. A DCF-ben pedig nem más, mint Illés Péter a tulajdonos a Biogate Amerika LLC off-shore cég mellett. A DCF nemcsak a fenti összeget tehette zsebre, hanem további 18,5 milliót is, amelyet szerződés nélkül ügyviteli szolgáltatás jogcímén fizetett ki az ACP. Ezek az összegek, úgy tudjuk, Illés Péter szerint az ingatlanvásárlásban eljárt alkalmazottak munkabérét, másrészt az ACP Kft. által a DCF Design Kft.-től bérelt székhely díját tartalmazták.

De nem csak ezeket a feladatokat végezték el vélelmezhetően duplán az Airport City Plaza jelenlegi vezetése szerint. Az ingatlan megvétele után Illés Péter tereprendezésre szerződött a Vision Bau Kft.-vel, ugyanakkor a területről szóló adásvétel megkötésekor az eladó, az MFB Invest Zrt. kijelentette, hogy a tereprendezést és az olajjal szennyezett föld, valamint építési törmelék elszállítását már a szerződés aláírása előtt elvégeztette, így az ACP Kft.-nek nem maradt ilyen feladata. A Vision Baunak ettől függetlenül még bőven akadhatott munkája, ám sem a megbízásra kiadott projektkoncepció tervét nem találják az ACP Kft.-nél, sem az ACP áfabevallásában sincs nyoma – mint azt a könyvvizsgáló megállapította – a kiállított számláknak, pedig ez a cégnek minimum 20 millió forint áfa visszaigénylését tette volna lehetővé.

Mindezeken túl az ACP jelenlegi vezetése szerint Illés Péter azzal is kárt okozott saját cégének, hogy több alkalommal utalt át pénzt a kft. bankszámlájáról. „A könyvvizsgálói jelentés alapján mintegy 1,2 millió euró hiányzik a vállalkozás kasszájából, és ez csak a készpénzre vonatkozó számítás. A kft. számlavezető bankja egyébként a Hungaropharmával kötött kezességvállalás miatt, mivel azt már bármikor esedékes tartozásként kezeli, nem hosszabbította meg a hitelüket. Mindezek miatt feljelentést tettem a rendőrségen” – közölte Radó Gábor.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) II. számú Gazdaságvédelmi Osztálya viszont elutasította a nyomozást, mondván, a sikkasztás és a csalás gyanúja nem áll fenn. A hatóság mindezt úgy tette – és a Radó által benyújtott panasz is ezt kifogásolja –, hogy nem hallgatta meg a társaság jelenlegi ügyvezetőjét és nem kért be papírokat a felek állításainak valóságtartalmáról való döntéshez. A vizsgáló és osztályvezetője annyit megállapított, hogy az ügy egyes részleteire vonatkozóan felmerül a csődbüntett és a számviteli fegyelem megsértésének gyanúja, ám ennek kivizsgálása már a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik, így ezeket megküldték oda. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) érdeklődtünk arról, hogy ők elkezdték-e a nyomozást az ügyben, de nem reagáltak a megkeresésünkre.

Az ACP Kft.-ben 4 százalékos, úgynevezett menedzsmenti üzletrésszel bíró Illés Péter a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a vita közte és Radó Gábor között onnan indult ki, hogy üzlettársának az amerikai ingatlanpiacon jelentős veszteségei keletkeztek. Emiatt el akarta adni az Airport City Plaza által megvett területet, ám annyit nem akart fizetni érte egyik vevő sem, mint amennyire Radó gondolt. Ettől kezdve romlott meg a viszonyuk és jutott el odáig, hogy másik ügyvezetőt akart a cégek élére.

„A szentendrei ingatlan-beruházással és -forgalmazással foglalkozó Liliom 20 Kft. vezetéséről csak úgy voltam hajlandó lemondani, ha minden céggel kapcsolatban elszámolunk, és külön folytatjuk tovább. Ebbe viszont Radó Gábor nem ment bele, és végül az ügyvezetés változását egy hamisított okirattal oldották meg, amit be is adtak a cégbíróságra. A Fővárosi Bíróságon jeleztem mindezt, és kértem a benyújtott dokumentumok érvényességének felfüggesztését, a tárgyalás októberben kezdődik. A Liliom 20 kapcsán történt okirat-hamisítás miatt pedig feljelentést tettem az V. kerületi kapitányságon, és a nyomozás ügyészi felügyelet alatt zajlik” – mondta Illés Péter, aki közölte, ennél többet nem kíván nyilatkozni, mert nem akar egy médián keresztül folytatott vitába belemenni.