Százmillió forintos jogtalan átutalás ügyében tett feljelentést nemrég egy kereskedelmi bank a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI), a svájci társszervezetektől pedig már aznap megérkezett az értesítés, hogy a pénzt le is foglalták. Ehhez hasonló hatékonysággal működne az NNI-n belüli vagyonvisszaszerzési iroda. Azt szeretnék, ha az új egység más ügyekben is hasonlóan teljesítene, és mielőbb növelhetnék a bűncselekményekből származó vagy azokhoz kapcsolódó pénz visszaszerzésének összegét.

„Az ügyben elért siker a személyi kapcsolatoknak és a gyors fellépésnek volt köszönhető, meg persze annak, hogy a törvényi rendelkezések ezt lehetővé tették” – mondta a hvg.hu-nak Papp Csaba ezredes, az NNI Gazdaságvédelmi Főosztályának vezetője. Hozzátette: „Tavaly a főosztályon lévő 476 büntetőeljárásban 38 milliárd forint volt az elkövetési érték, azaz ennyi kárt okoztak a bűnözők, és ennek az összegnek mintegy 10 százaléka térült meg.” Papp Csaba megjegyezte, hasonló az arány az összes bűncselekményt nézve, mert a tavalyi évben a 408 ezer bűncselekmény során 167 milliárd forint került rossz kezekbe, s ebből 19,5 milliárdot sikerült a hatóságoknak visszaszerezniük.

A milliárdok „elvesztése” azonban nemcsak nálunk, hanem minden országban problémát jelent, ezért az Európai Unió Tanácsa 2007. december 6-án határozatot fogadott el arról, hogy a tagállamok együttműködnek a bűncselekményekből származó vagy azokhoz kötődő jövedelmek, tulajdonok felkutatásáról – közölte az osztályvezető. Erre a tevékenységre hozták létre a CARIN-hálózaton belül (ezekről bővebben a keretes anyagban olvashat) a vagyonvisszaszerzési hivatalokat, amelyet hazánkban egy 2007-es kormányrendelet alapján alapítottak meg a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztályon belül.

CARIN

A Camden Asset Recovery Inter-Agency Network, vagyis Camden Vagyon-visszaszerzési Hatóságok közötti Hálózat 2004-ben jött létre, és jelenleg 41 tagja van. A szervezet célja, hogy a bűncselekményekből származó javak és a bűntettekhez kapcsolódó egyéb tulajdon azonosítása, felkutatása, elkobzása és lefoglalása nemzetközi szinten is lehetővé váljon. Ehhez a tagországok – jogi szabályozásuk keretein belül – információt adnak. A CARIN az Europol-lal közösen honlapot működtet – Europol FCIC –, amelyen a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatban többek között az egyes nemzeti és nemzetközi jogszabályok és stratégiai elemzések olvashatók.

„A nyolcfős alosztály tevékenysége alapvetően adatbázisok – bűnügyi, ingatlan, cégadatok – használata lesz, de nem csak hazai, hanem külföldi vonatkozásban is, hiszen rendelkezésre állnak az EU-tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalainak információs rendszerei is” – ismertette a főosztályvezető a munka menetét. Hangsúlyozta, hogy ehhez fontosnak tartja a külföldi tapasztalok megismerését és hasznosítását. Egyelőre saját ügyei a csoportnak nem lesznek, de elősegíthetik a rendőrség vagy akár a társszervek – vám- és pénzügyőrség, ügyészség – eljárásait és közös nyomozásokat végezhetnek a hazai és külföldi társzervekkel.

„A szakterületen kevésbé jártas rendőr nem biztos, hogy tudja, miként kell beszerezni egy bizonylatot, adatot vagy információt például egy ciprusi bankból vagy külföldön lévő vagyont lefoglaltatni. Mi viszont tudjuk, kihez, milyen formában kell fordulnia, ezért mankót adhatunk neki, a konkrétabb útbaigazítás pedig nem csak a vagyonvisszaszerzést teheti eredményesebbé, hanem a büntetőeljárások lefolytatását is meggyorsíthatja. Ráadásul a vagyoni alap elvétele az, ami igazán megroppantja a bűnözőket, és visszavetheti a tevékenységüket.”

Persze ez nem minden esetben egyszerű, mert mint a hvg.hu kérdésére Papp Csaba megjegyezte, amikor strómanok nevén van a vagyon és az üzlet, akkor hosszabb utat kell bejárniuk a nyomozóknak. „Meg kell találnunk az ok-okozati viszonyokat, és csak ekkor vélelmezhetjük a személyi kapcsolatot, valamint azt, hogy a javak bűncselekményekhez kötődve jöttek létre, de ezt bizonyítani nehéz.” - mondja.

Az adómentésre szolgáló offshore cégekkel kapcsolatban a főosztályvezető elmondta, mivel a pénzmozgások dokumentáltak, így azokat végig lehet követni. „A kérdés inkább az, hogy mennyire lehet visszaszerezni a számlákon lévő összegeket, hiszen változó az egyes országok együttműködési készsége.” Papp Csaba hozzátette, hogy a megtérült pénz vagy értékek sértettekhez való visszajuttatásáról a bíróság rendelkezik egy-egy ítéletben, így egyelőre nekik erre nincs rálátásuk, de a jövőben majd ezt is szeretnék nyomon követni, mivel az EU-határozat ennek ismeretét is elvárja.