Tetszett a cikk?

Társadalmi értelemben törvényszerű volt-e a Jobbik áttörése az EP-választáson, vagy derült égből villámcsapás? Szociológusok szerint legfeljebb a siker mértéke meghökkentő, de a ténye semmiképpen sem. Legtöbbjük a cigányellenességben találta meg az eredmény kulcsát, de akad olyan is, aki a politikai fősodor érzéketlenségével hozza összefüggésbe a Jobbik nagy ugrását.

„Nulla egész nulla tized százalék” – válaszolta Tamás Pál szociológus a hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy társadalmi értelemben mennyire tekinthető meglepőnek a Jobbik előretörése. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének (SZK) kutatása, amelynek utolsó adatfelvétele idén márciusban volt, már előre kimutatta, hogy van a magyar társadalomnak egy nagyjából a Jobbik most elért szavazatarányával azonos szelete (15 százalék), amely önmagát is szélsőségesnek minősíti. Ez a blokk már két éve is megvolt. Vona Gáborék politikai teljesítménye, hogy rátaláltak saját közönségükre, de voltaképpen papírforma eredmény született.

„A párt előretörésének csak a mértéke volt meglepő, de valójában már régóta várható volt a szélsőjobb áttörése” – véli Havas Gábor szociológus. A magyar társadalom nagyobbik része különböző mértékben ugyan, de egyértelműen a kirekesztés politikáját támogaja. A kutató nem ért egyet azzal, hogy a rendszerváltás szülte jelenségről lenne szó. Felidéz egy 1988-ban végzett bizalmas kutatást, amely szerint a „cigánykérdést” a pártmunkások nyolcvan százaléka diszkriminációval vélte megoldani, a skála a munkára kényszerítéstől a fizikai megsemmisítésig terjedt.


Balczó Zoltán a választások éjszakáján. Területi lefedettség
© Stiller Ákos


Ezzel együtt a rasszizmus és különösen a cigányellenesség társadalmi megítélése az utóbbi években abban biztosan változott, hogy a közbeszéd elfogadott részévé váltak korábban szalonképtelennek tartott nézetek. És abban is újszerű jelenséggel van dolgunk, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók körében növekedett a kirekesztő nézetekkel egyetértők száma és aránya. Havas hivatkozik a Szonda Ipsos méréseire, amelyek kimutatják, hogy a Jobbik közönsége jóval fiatalabb, iskolázottabb és magasabb társadalmi státuszú, mint a MIÉP-é volt.

Tamás Pál szerint lényegében három társadalmi csoportból tevődik össze a Jobbik törzstábora. Az egyik a lumpen vagy lumpenizálódók köre, a másik azoké, akik családilag kötődnek a két háború közti antibolsevista és Hitler-barát hagyományhoz. A harmadikba tartoznak azok a fiatal diplomások, akik tömegével kerültek ki a mesterségesen felpörgetett magyar felsőoktatásból. Jellemzően egykori történelem, magyar, média szakos hallgatók, akik képtelenek értékesíteni piacképtelen tudásukat, és kudarcesélyesnek tartják magukat. Hozzájuk csapódnak még azok a vidéki, kisvárosi, viszonylag iskolázott férfiak, akik a rendszerváltás után vallottak kudarcot, értékelődött le társadalmi pozíciójuk.

– A Jobbik sikere részben azon is alapul, hogy a Horthy-korszak sokáig félárnyékban lévő politikai hagyományait csalogatta elő – véli Havas Gábor, de nem ért egyet azzal, hogy a Jobbik „programjának” határozott előképét a két világháború közti szélsőjobbos pártok (így a nyilasok) ideológiájában kellene keresni. A rasszizmus valóban rokonítja őket, csakhogy a Jobbik politikájából tökéletesen hiányzik a szociális gondolat, és nem az alsó osztályoknak, a proletariátusnak vagy a szegény agrárnépességnek kínálnak megoldást, mint egykor a nyilasok, hanem a lecsúszástól rettegő középosztályos csoportokat akarják megóvni a piacgazdaság következményeitől.

Szalai Júlia nem hiszi, hogy a magyar társadalom különösebben cigányellenes vagy rasszista lenne. Azt azonban elismeri, hogy a társadalmi érintkezés bevett fordulata a cigányozás. „Korábban a nagy Szovjetunióban találtuk meg minden rossz forrását, most a cigányokban, de ez sok esetben csak verbális szembenállást jelent, a mindennapok és az együttműködés szintjén, ha nem is szívderítő, de jobb a helyzet” – véli a szociológus.

Önök kérték (Oldaltörés)

Miért éppen most, és miért pont a Jobbik? – kérdezte lapunk. Havas Gábor szerint a Jobbik sikeresen emelte be a politikai napirendbe a szélsőjobbos témákat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy miközben a kimutatások szerint csökken a bűnözés, különösen az erőszakos bűnözés az országban, mégis sikerült elhitetni az emberekkel, hogy növekszik.

Annyira nagy a különbség a mai politikai osztály és a társadalom nyelve között, hogy az emberek honorálják, ha valaki képes közérthetően megfogalmazni a problémáikat – indokolja a Jobbik nem várt mértékű sikerét Szalai Júlia. Nem igaz, hogy a magyar társadalom apolitikus, ezt a Kelet-Európában magasnak számító magyar részvételi adatok is cáfolják, de úgy érzi, kérdéseire politikusai nem tudnak világos válaszokat adni. A szélsőjobb előretörése mögött sok esetben a társadalom egészét sújtó, szélesen vett nyelvi problémák húzódnak meg. Nem lehet kibeszélni, ami a szocializmus alatt történt, és azt sem, mi történik ma. A lakosság problémáira érzékeny politikusokat sem látni. A Jobbik sem empatikus, egyáltalán nem az, mégis képes magáról elhitetni, hogy megérti a problémákat. A párt szavazóinak többsége nem rasszista, hanem tiltakozásképpen választotta Vona és Morvai pártját. – Jöjjön most helyettük más! – okoskodott a szavazó a társadalomkutató szerint. – Akkor miért nem az LMP-re szavaztak? – kérdeztük Szalai Júliát. – Mert őket alig ismerték, és bár náluk látni empátiát a választók iránt, az ő válaszaik sem közérthetőek – válaszolta a kutató.



Masírozó Magyar Gárda. Magyar ugaron
© Fazekas István


Ladányi János szociológus szerint válság idején természetes jelenség, ha megerősödnek az olyan formációk, amelyek nem az átrendeződő osztály- vagy érdekközösségek révén kínálnak identitást, hanem olyan változtathatatlannak hitt formációkhoz kapcsolódva, mint a nemzet, a faj vagy a vallás. Márpedig a Jobbik a magyarok sorsközösségével kampányolt.

Mi magyarázza a Jobbik eredményeinek területi különbségét, hogy az ország keleti felének hat megyéjében még az MSZP-t is sikerült megelőznie, miközben nyugaton gyengébben szerepelt? – kérdeztük a kutatókat. Havas szerint a Jobbik elsősorban az olyan megyékben ért el kiugróan magas eredményt, ahol magas a romák aránya, és nem történt meg vagy csökevényes volt a polgárosodás, erős rendies hagyományokba illeszkedik bele a szegénység, így szakadékszerű az elkülönülés a többségi társadalom és a cigányok között. Ezzel indokolható, hogy a polgárosodott Baranyában, ahol a Dunántúlon a legmagasabb a romák aránya, a Jobbik relatívan rossz eredményt ért el, az országos 14,8 vagy a borsodi 23 százalékkal szemben 10,7-et. Itt ugyanis kisebb az oktatási meg a munkahelyi elkülönülés, és az integráció számos eredményt tud felvonultatni. Kelet-Magyarországon viszont reménytelen az összkép, ez magyarázza a Jobbik kirívó előretörését a térségben.

A helyi politikáknak fontos szerepük volt az EP-választási eredményekben – világít rá Szalai Júlia. Ott, ahol az önkormányzat, a polgármester párbeszédet folytat a roma közösséggel, és nem támogatja az elkülönülést, a Jobbik átlagon alul szerepelt, ott pedig, ahol tevékenyen közreműködik az izolációban, átlagon felül.

Ladányi János nem tartja lehetetlennek, bár kevés esélyt lát rá, hogy a mérsékelt erők változtatnak romákkal kapcsolatos eddigi politikájukon. „Ezt persze sokkal korábban meg kellett volna tenni, és most lényegesen nehezebb lesz, mint korábban lehetett volna. De sohasem késő” – mondja a szociológus. Példátlannak tartja ugyanis, hogy Európa egykor legintegráltabb cigány népessége, amelyben csíráiban még a polgárosodás elemei is megjelentek, a rendszerváltást követően egy csapásra esett ki a társadalomból. Mindez nem csak a romáknak jelent problémát, óriási gazdasági tehertétel ez az ország egészének. Ladányi szerint az eddigi „megoldási kísérletek” a késő-kádári hagyományokat követték, sokáig kimerültek a problémák szőnyeg alá söprésében, míg az utóbbi időszakban egyenesen kirekesztő gyakorlatot folytatnak. A Szűcs Erika egykori szociális miniszter nevéhez kötődő Út a munkához program például, amely a cigányokat kívánja megrendszabályozni, az EP-választásokon is megbukott. Ladányi nem hiszi, hogy az MSZP-nek lehetett volna rosszabb eredménye, mint a mostani, miközben önkormányzati lobbija nyomására a cigányellenes érzelmeknek próbált gőzerővel megfelelni.

„A rasszizmust ugyanis nem csak a jobboldalon kell keresni, ott van az a baloldalon is” – vélekedik a kutató. Így a Jobbik rasszista közönsége onnan is rekrutálódik. Magyarországon éppen azt tartja aggasztónak Ladányi, hogy a szélsőséges nézetek ott vannak a mérsékelt pártok körében is. Antall József MDF-je vagy Orbán Viktor Fidesze megpróbálta integrálni és civilizálni az ultrákat, de láthatóan nem sikerült. Ladányi szerint nincs igaza Orbánnak, amikor azt gondolja, hogy úgy kell elbánni a szélsőjobbal, mint azt Horthy Miklós tette, kiosztani két pofont, aztán hazaküldeni őket. „Egy idő után nem Horthy küldte haza őket, hanem ők a kormányzót, a két pofont, jó nagyokat pedig a társadalom kapta” – ragaszkodik a történelmi hitelességhez Ladányi. Van esélye most is annak, amint történt ez a Horthy-korszakban, hogy éppenséggel a szélsőjobbos tematikát veszi át a politikai elit.

Tamás Pál szerint empirikusan igazolhatatlan, hogy a baloldal táborában ugyanakkora lenne az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség. Kutatásaik szerint azok körében, akik a Fideszre szavaztak 2006-ban, éppen kétszer annyi az antiszemita és cigánygyűlölő, mint az MSZP egykori közönségében.

Rövid távon Ladányi János inkább a Jobbik megerősödésével számol, amely a Fidesz rovására történhet majd. Úgy véli, megbukott Orbán teóriája arról, amely lényegében egy ideig maga előtt tolta a szélsőjobbot, és kihasználni meg kontrollálni akarta őket. Nagy az esélye, hogy a Fidesz még egy ideig megpróbálja integrálni a Jobbik közönségét, de ez aligha sikerülhet, így hosszú távon nem kerülhető el az egyértelmű elhatárolódás. – Ez minden szempontból kívánatos, hiszen Nyugaton sem egyedülálló, hogy egy szélsőséges párt 10–20 százalékot szerez, de a mérsékelt erők mindig világossá teszik különállásukat és megvetésüket, és rövid idő után a társadalom is visszaretten az extrémistáktól – indokol a szociológus.

Tamás Pál szerint az ultrák jelentős része még mindig a Fidesz szélén található, és bár a Jobbik szavazói megegyeznek a magukat szélsőségeseknek tekintőkkel, a pártnak nem minden szavazója megveszekedetten rasszista. Jelentős részük olyan vidéki, aki riadtan szemléli lakóhelyén a bizonytalan egzisztenciájú romák létszámának növekedését, és hálás a Jobbiknak, hogy legalább hangot ad félelmeinek. Ők egyáltalán nem biztos, hogy a következő választáson majd a szélsőjobbos pártra szavaznak, elijedhetnek vagy a mérsékelt pártoknak sikerül majd leválasztani őket. Sok múlik majd a politikai fősodron és a médián – véli az MTA SZK vezetője.

Van azonban negatív forgatókönyv is Ladányi János szerint. Eszerint a Jobbik radikalizálta közhangulat még inkább a romák ellen fordul, és beindul az erőszakspirál, az önbíráskodások sorozata. – Ha egy közösség azt érzi, hogy az állam képtelen megvédeni, szükségszerűen fordul az erőszakhoz; erre számos példa van, miért lenne ez nálunk másképpen? – vélekedik a társadalomkutató.

Havas Gábor szociológus viszont nem elsősorban az erőszak eszkalálódásától, hanem a hatósági diszkrimináció fokozódásától tart. Eddig is számos bújtatottan cigányellenes önkormányzati rendelet született, most lehet, hogy több fog, és az is benne van a pakliban, hogy sokkal inkább alkalmazni fogják őket, mint eddig tették. Rövid távon a Jobbik megerősödése biztosan ront majd a romák helyzetén.

A cigányságnak bizonyosan a mérsékelt pártok politikai támogatására lesz szüksége – véli Tamás Pál. Egyelőre azonban csak annak látja esélyét, hogy a roma értelmiség az MSZP-hez húzódjék, de kérdés, a megkeresésre hogyan reagál majd a válságban lévő párt.

Szalai Júlia szerint már most is iszonyú félelmek munkálnak a roma közösségekben, és minden okuk megvan, hogy létükben veszélyeztetve érezzék magukat. A Jobbik előretörése ezt tovább erősíti. Úgy véli, jellegét és lélektani tartalmát tekintve a szorongás a pogromok, illetve a harmincas évek zsidótörvényeinek időszakát idézi, azzal a lényeges különbséggel, hogy a romáknak sem erőforrásaik, sem várhatóan szolidáris befogadó közegük nincs, így egyszerűen nincs hova menekülniük. Körükben komoly sansza van tehát a radikális vagy szeparatista válaszoknak, amelyek a lehető legsötétebb következménnyel járhatnak. Alternatíva lehetne, ha megerősödnének a roma önszerveződések, pontosabban elindulnának, mert eddig a többségi társadalom mindent elkövetett annak érdekében, hogy csírájában elfojtsa őket.

Zádori Zsolt

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Bajnai: "A Jobbik térnyerése óriási probléma"

Bajnai Gordon arra kérte az európai parlamenti választásokon mandátumot szerzett politikusokat, hogy az európai Magyarország és a magyarság érdekeit tartsák szem előtt. A KDNP szerint Bajnainak le kellene mondania, Navracsics szerint is elfogyott mögötte a támogatás. Napirend előtti felszólalás és a reagálások.

Itthon

Itt a Jobbik. Ébredjetek, magyarok!

„Nem történt semmi különös az EP-választáson. Ahogy ez másutt is lenni szokott, alacsony részvétel mellett a tét nélküli választáson a kormánypárt(ok) rosszul szerepelt(ek), az ellenzék meg győzött; jól ment a kispártoknak és az extrémistáknak.” Na, ezt nehogy elhiggyük. Fontos és jelentős kihatású dolgok történtek tegnap.

MTI Itthon

A Jobbiknál már ünnepelnek

A Jobbik szimpatizánsai nagy ovációval fogadták a Kongresszusi Központban az Országos Választási Iroda televízión közvetített bejelentését arról, hogy a párt 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Nagyítás

A Jobbik és az éjszaka - Nagyítás

Aligha kérdéses, hogy bár a Fidesz–KDNP arányában legnagyobb győzelmét érte el a vasárnapi EP-választáson, és képest volt növelni az öt évvel ezelőtt megszerzett mandátumai számát, a pálmát mindenképpen a Jobbik vitte el. Igazuk lehet azoknak, akik a magyar politika új korszakának kezdetéről beszélnek. Új irányról, amiként azt a Fidesz szlogenje megelőlegezte, még ha nem is úgy, ahogyan ők gondolták.

MTI Itthon

Lendvai: a Jobbik erősödése minden parlamenti pártnak tennivalót ad

A Jobbik erősödése, a politikai térkép "sötétebbre festése" minden parlamenti pártnak tennivalót ad - mondta a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában hétfő reggel Lendvai Ildikó, a MSZP elnöke, aki szerint a mozgalom európai parlamenti (EP) választási eredményének be kellene indítania a "politikai vészcsengőt".

Szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt három gyerek kórházba került Budapesten

Szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt három gyerek kórházba került Budapesten

Koronavírus: Szlovéniában enyhítés, Horvátországban további szigor jöhet

Koronavírus: Szlovéniában enyhítés, Horvátországban további szigor jöhet

Érdemes lesz vigyázni Orbán ajándékával a 25 éven aluliaknak

Érdemes lesz vigyázni Orbán ajándékával a 25 éven aluliaknak