A lap azt írja: egyfelől azért nem élnek ezzel a lehetőséggel a települések, mert így több tízmillió forintból is csupán néhány családot menthetnek meg, másfelől hasznosabbnak találják, ha a végleges eladósodás megelőzésében segíthetnének az érintetteknek.
Vannak olyan városok, ahol kamatmentes hitellel segítenek a rászorulóknak, ennek odaítélése azonban szigorú feltételrendszer teljesülése esetén valósul csak meg. Ilyen lehet például, hogy a kérelmező hitelét még a válság kirobbanása előtt vette fel, s legfeljebb kéthavi törlesztőrészlettel maradt el. Van azonban olyan város is, ahol nincs szükség kríziskezelésre, kevés család került bajba, nekik egyszeri, vissza nem térítendő rendkívüli támogatást adott a város, s a hitelszerződés módosításában is közreműködtek.
"A krízis miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek felkarolása nem önkormányzati feladat, de biztosan nem a segítő szándék hiányzik a települések vezetőiből. A városok, községek többsége egyszerűen nincs olyan helyzetben, hogy akárcsak néhány milliót is elkülöníthetne erre a célra" – ezt Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkár nyilatkozta a lapnak.