szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A miniszterelnöktől a közmédiumok vezérigazgatóiig nagyjából egyenes az út – szögezi le a HVG-EKINT Jogállamfigyelő legújabb elemzése. Az írás – amely szerint a média szabadsága erőteljes korlátozásának vagyunk tanúi – a hetilap csütörtöki számában olvasható.

Ahol nincs sajtószabadság, ott nincs jogállam, mert – hogy egyetlen példát említsünk -, az ilyen államban elképzelhetetlen a szabad választás. Ahol a közhatalom nem bírálható szabadon, ott demokratikus közélet sincs, hiszen a választáshoz hiányzik a felajánlott választék. Az a társadalom, amelynek sajtója „korlátozottan szabad”, maga is legfeljebb csak korlátozottan lehet szabad.

A Fidesznek a sajtóval kapcsolatos jogokat újrafogalmazó törvénycsomagja a nyilvánosságról szól, mégis elrejtve, titokban készítették. Ez a körülmény akkor is elfogadhatatlanná tenné, ha szabályai egyébként helyesek lennének. De nem azok. Az új törvény intenciói – ez az őszinteség diadala - nem titkosak: Szalai Annamária , az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) fideszes delegáltja azt fejtegette, hogy az elmúlt tizenöt évben szerinte sajnálatos módon a véleménynyilvánítás korlátlan szabadságának biztosítása felé haladtunk. Ennek pedig szerinte a közösségek jogainak jegyében – noha a vélemény kinyilvánítsa természete szerint individuális aktus -, lesz immár vége.

Az alkotmánymódosítás első változatának talán legriasztóbb ötlete volt, hogy a nyilvánosságra került első változat kivette volna az alaptörvényből a véleménynyilvánítás szabadsága fogalmát, hogy helyébe a szólásszabadság kifejezést helyezze. Ezt az Eötvös Károly Intézet (EKINT) azért bírálta, mert a változtatás a pártállami alkotmány fogalomhasználatát idézi és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot a továbbiakban figyelmen kívül hagyhatóvá tette volna, hiszen az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben a véleménynyilvánítás szabadságát a szólásszabadságnál tágasabb fogalomként értelmezte.

Az elfogadott alkotmánymódosítás végül megkegyelmezett a véleménynyilvánítás szabadságának. Ugyanakkor további súlyos kifogások emelhetők az elfogadott változattal szemben. Semmilyen pozitív értékelhető indok nem szól a módosítás mellett, ám az alkotmány szövegének ilyesfajta megváltoztatása lehetővé teszi, hogy a változó összetételű Alkotmánybíróság változtasson korábbi véleményszabadság doktrínáján, és kaput nyisson újabb (például tartalomalapú) korlátozásoknak.

A médiaszabályozás elemzésének teljes szövege a csütörtöki HVG-ben olvasható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Itthon

Jogállamfigyelő: Független intézmények függőben

A köztársaság alkotmánya, amelynek közmegegyezést és állandóságot kell tükröznie, az elmúlt hetekben aktuálpolitikai törekvések áldozatául esett, holott éppen az lenne a küldetése, hogy a politikai szándékok és az ezeket érvényesítő kormányzati döntések határait kijelölje – áll a HVG-EKINT Jogállamfigyelőben, ami a hetilap csütörtöki száma közöl.

HVG Itthon

Jogállamfigyelő: A kétharmad józansága

Közhatalmon kívül álló megfigyelőként a HVG és az Eötvös Károly Intézet közösen havonta mérleget készít arról, hogyan áll az alkotmányosság terén az ország. Az első – A kétharmad józansága című – összegzés teljes terjedelmében itt olvasható.

HVG Itthon

Jogállamfigyelő: az alkotmány rombolása

A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni - áll a HVG és az Eötvös Károly Intézet Jogállamfigyelő sorozatának június havi részében.