Bohács Zsolt (Fidesz), Bárándy Gergely (MSZP) és Gaudi-Nagy Tamás  (Jobbik) mintegy kétszázötven diák előtt vett részt a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) rendezte fórumon. Bohács Zsolt hangsúlyozta, az 1949-es alkotmány az 1936-os szovjet alaptörvény mintájára készült el. A rendszerváltás idején három hónap alatt alkották meg az ideiglenes alkotmányt, amelynek módosítására több sikertelen kísérlet is volt az elmúlt két évtizedben. A 2010-es választások eredménye lehetővé tette, hogy - megfelelve a választók elvárásának - elkezdődjön az alkotmányozás folyamata.

A parlament alkotmány-előkészítő bizottságban megfogalmazták az új alaptörvény koncepcióját, majd egy házszabály-módosítás révén lehetővé vált, hogy a testület munkájában részt nem vevő pártok is benyújtsák saját javaslatát - emlékeztetett a képviselő. Az alkotmányban sok terület részletes szabályozása nem szerepel, azokat külön sarkalatos törvények rögzítik majd. A képviselő bízik benne, ezek előkészítésében már részt vesz az MSZP és az LMP is.

Bárándy Gergely szerint a kormányoldal arra kívánja felhasználni az ellenzéket, hogy a jelenlétével legitimálja azt az alkotmányt, melyben kizárólag a Fidesz-KDNP értékei jelennek meg.Tartalmi és társadalmi értelemben csak akkor lehet legitim az alaptörvény, ha abban részt vesz az ellenzék is, illetve akkor, ha a választók népszavazáson dönthetnek arról - fogalmazott a képviselő. A szocialista képviselő úgy véli, a politikusok feladata az alkotmányozás elveinek meghatározása, a kodifikáció szakmai feladat. Ezt bizonyítja, hogy sok szakember a Fidesz-KDNP javaslatát "silány" munkának tartja. "Jó lett volna, ha jogászok, s nem PR-szakemberek fogalmaznak alkotmányt" - mondta a honatya.

Mintegy harminc sarkalatos törvény töltené meg tartalommal az új alkotmányt, olyan fontos részletek hiányoznak azonban belőle, mint a határon túli magyarok szavazati joga vagy a bírósági rendszer alapvető elemei. Ugyanakkor a kormányzás lényegét érintő kérdéseket, például az adórendszerre vonatkozó jogszabályokat is a kétharmados törvények körébe utal - közölte Bárándy Gergely.

Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, a Jobbik következetes álláspontja, hogy az önrendelkezés szempontjából kulcsfontosságú a visszatérés saját alkotmányos gyökereinkhez. "Egy ilyen szent ügyben, mint az alaptörvény megalkotása a képviselőknek részt kell venniük" - tette hozzá. A képviselő szerint a politikus feladata, hogy hasson a készülő alkotmányra. A Jobbik részvételének - mint kiemelte - már vannak is  eredményei: az, hogy az állam elnevezése Magyarország, az, hogy a jogszabályt alaptörvényként határozzák meg, valamint az is, hogy a Nemzeti Hitvallásban megjelenik a történelmi alkotmány tisztelete, hiszen ez - megfogalmazása szerint - eredetileg a nemzeti radikális párt javaslata volt.