szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A köztársasági elnök a Sándor-palotában hétfő délben aláírta a parlament által egy héttel korábban elfogadott új alaptörvényt. Az alkotmány január elsején lép hatályba. Megnéztük, melyek a legfontosabb változások.

Többen úgy vélik, az új alaptörvényt a Fidesz a saját képére formálta, s megágyazott vele több, a közeljövőben terítékre kerülő kétharmados törvénynek, amellyel bebetonozhatja hatalmát akkor is, ha esetleg a későbbiekben ellenzékbe kerül.

Tény, hogy az ellenzékkel nem sikerült dűlőre jutnia a kormánynak, az új alkotmány legitimációs alapjait pedig a választópolgároknak kiküldött alkotmányozási kérdőívvel igyekezett megteremteni. Ezt a hivatalos adatok szerint közel egymillió ember küldte vissza, ami azonban a politikai elemzők véleménye szerint kevés, s ez is okot adhat arra, hogy a kormánypártok nem kockáztatták meg az új alaptörvényt megerősítő népszavazást – annak ellenére, és azzal együtt sem, hogy következetesen hivatkoznak „kétharmados” felhatalmazásukra.

Alkotmányjogászok kifogásai

Más tiltakozások mellett március vége óta tizenhárom országból több mint nyolcvan jogász és más tudományág kutatója írta alá azt a felhívást, amely négy pontban foglalja össze a Fidesz alkotmányának legaggályosabb vonásait:

- ténylegesen eltörli az alkotmányossági felülvizsgálat jelentős részét, várhatóan megbénítja az Alkotmánybíróságot mint politikailag független testületet, szabad utat ad alkotmányellenes jogszabályok megalkotására, és ezáltal aláássa a jogállamiságot;

- az alkotmányértelmezéskor kötelezőnek nyilvánítja az ellentmondásos és világnézetileg egyoldalú preambulumot és a jogilag meghatározhatatlan „történeti alkotmányt", ami azt jelentheti, hogy illegitimnek tartja az elmúlt húsz év teljes alkotmányjogát és ítélkezési gyakorlatát, meggátol minden jól megalapozott állítást arról, hogy mit mond valójában az alkotmány, tovább károsítva ezáltal a jogállamiságot;

- jelentősen korlátozza a jövőbeli kormányok mozgásterét, hacsak nem rendelkeznek kétharmados többséggel;

- a jelenlegi kormány szeszélyéből íródott, elfogadása megfelelő keretű és idejű vita, valamint az ellenzék és a nyilvánosság megfelelő részvétele nélkül zajlik, ezért komoly legitimitási hiányosságok jellemzik.

 

Galériánk az aláírásról - kattintson!
©
Kevesebb hatalma lesz az Alkotmánybíróságnak

Az új alaptörvényben megnyirbálták az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreit, ezzel gyengítve annak hatalmát. Az Ab-nál utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja.

Az új alaptörvény ezen felül államadósság-korlátot állapít meg.  Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.

Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd.

Ötévente lesznek önkormányzati választások

A technikai változások közé tartozik, hogy a jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet.

Újdonság, hogy A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével. Ez egyébként éles vitát váltott ki a bírák és ügyészek köreiben. A Legfőbb Ügyészség az alkotmány megszavazása után jelezte, hogy ez működési zavarokhoz vezethet náluk, a bírák pedig még a szavazás előtt írtak nyílt levelet az ügyben, erősen támadva a Fidesz lépését.

Galériánk az aláírásról - kattintson!
©
Változás, hogy az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Az új alkotmányban egyébként különösen nagy hangsúlyt kaptak az állampolgári kötelességek.

A “technikai újítások” mellett szimbolikus változtatásokra is sor került. A Magyar Köztársaság helyett például a jövőben hivatalosan is Magyarországnak nevezzük hazánkat. A preambulumban ezen kívül megemlítik a Szent Koronát, mint az alkotmányos állami folytonosság és a nemzeti egység szimbólumát, illetve itt olvashatóak azok a mondatok, melyek szerint "együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet", illetve "a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka".

Ellenállás innen-onnan

A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be az új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Akkor Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: "azt reméljük, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében ma a jövő Magyarországának alkotmányát, Európa egyik legjövőorientáltabb alkotmánytervezetét tudjuk beterjeszteni". Az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig jelezte, nem fogja megszavazni az új alaptörvényt. Végül április 18-án a parlament elfogadta.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mészáros Lőrinc kölcsönadott saját magának egy focistát

Mészáros Lőrinc kölcsönadott saját magának egy focistát

A magyar fertőzöttek nagy része a 40 alatti korosztályból kerül ki

A magyar fertőzöttek nagy része a 40 alatti korosztályból kerül ki

Jövő szerdán játszik a Fradi a BL-ben

Jövő szerdán játszik a Fradi a BL-ben