Az új felsősoktatási törvénytervezethez csütörtök délután hat óráig lehetett benyújtani a módosító javaslatokat, a beérkezett javaslatok felét kormánypárti képviselők adták be. Utóbbiak még a nemzeti felsőoktatási törvény helyesírásába is belekötöttek, a szöveg lektori áttekintésének szükségességét hangsúlyozva. A kormánypárti képviselők emellett több ponton átírnák a tervezetet, azonban a felsőoktatási képzés fizetőssé tételéhez, a tandíjhoz egyikük sem nyúlna.

Kivennék Hoffmann kezéből a gyeplőt

Nem tetszik Pósán Lászlónak, hogy a kormány elvenné a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) függetlenségét. Hoffmann tervezete ugyanis úgy venné át a hatalmat, hogy a kormány a tagok felét delegálhatná, sőt, az elnököt is az oktatásért felelős miniszter határozhatná meg. A MAB tulajdonképpen a felsőoktatás szakmai minőségéért felel, többek között arról dönt, hogy egy adott intézmény milyen szakot indíthat. Pósán módosítója szerint a kormány nem delegálhatna tagot a szervezetbe, viszont a hallgatói és doktorandusz szervezetek egy-egy képviselője részt vehetne a bizottság munkájában. A szervezet elnökéről pedig Hoffmanék helyett a tagok titkos szavazással dönthetnének. Ezzel szemben viszont képviselőtársa, Hörcsik Richárd két fővel továbbemelné a kormány által jelölt tagok számát, sőt, két egyházi személyt is felvenne az akkreditációs bizottságba.

Több fideszes képviselő is szigorúnak tartja az egyetemmé válás feltételeit. Így Kara Ákos szerint elégnek kell lennie, hogy az intézménynek legalább két doktori iskolája legyen. Bús Balázs viszont ezt a tételt is megszüntetné, mert indoklása szerint ez az oktatás minőségének romlásához vezethet.

A pedagógusképzés megszigorítását is túlzónak érzik a fideszesek, Sági István indoklásában például taszítónak nevezte, hogy a négy-, illetve ötéves képzés után még egy év gyakorlatot ír elő a pedagógusoknak a tervezet. Pósán szerint ugyanakkor nem kellene szétválasztani az általános iskolai és középiskolai tanárképzést, egységesen, tíz félév alatt kellene oktatni. (Az eredeti javaslat szerint az általános iskolai 4+1, a középiskolai tanári diplomát 5+1 év alatt lehetne megszerezni). A pedagógusképzés megszervezését pedig több kormánypárti képviselő az intézményeknél hagyná.

Enyhítenének a hallgatói terheken

„A minőségi felsőoktatás nem képzelhető el a hallgatók közreműködése nélkül” – írta Pósán egyik módosítójának indoklásában. Több fideszes ezért enyhítene a szigorú szabályokon, így például azon, hogy ne legyen a felvételi követelménye a nyelvvizsga megléte. Pósán László emellett a nyelvvizsgát elhagyná az alapképzés elvégzését bizonyító oklevél feltételei közül, szerinte anélkül is ki kell adni a diplomát, csak az oklevél mellékletében jelezni kell, hogy a hallgatónak van-e nyelvvizsgája, vagy sem.

Kucsák László szerint a törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy egy hallgató nehéz élethelyzetbe is kerülhet, ezért a törvényben előírt képzési időt nem egy, hanem két évvel hosszabbítaná meg.

Hoppál Péter módosítójával úgy írná át a törvénytervezetet, hogy a hallgató annyi helyre felvételizhet, amennyire csak akar. Hoffmann Rózsa ugyanis csak öt felvételi lehetőséget adna.

Érdekesség, hogy az egyik fideszes képviselő azt kifogásolta, hogy a pártok az egyetemeken nem bérelhetnek ki helyiséget rendezvénynek. Indoklása szerint „a felsőoktatási intézmények a rendszerváltás óta 'politikamentes övezetként' működtek. Tudható, hogy a fiatalok politikai aktivitása alacsony, így a jogalkotónak minden eszközzel támogatnia kell bevonásukat a demokratikus közéletbe”.