Állami vagy külföldi forrásból finanszírozott vállalkozások sorát is magukkal ránthatják a csődbe jutott önkormányzatok.
Pénzügyi lavinát indított el egy kullancscsípés Jásztelken: a jelentős részben romák lakta falu tavaly csődbe ment, ezért az idén nem indulhattak el a közmunkák, februárban pedig három hétre bezárt a fűtésszámlát fizetni képtelen iskola. Az OTP Bank öt évre átütemezte a falu 25 millió forintos tartozását, a többi hitelező viszont mindössze követelése 20 százalékához jutott hozzá a március végén egyezséggel zárult adósságrendezési eljárásban. Utóbbit az a tanárnő indíttatta el a bíróságon, akit 13 évvel ezelőtt – állítása szerint a helyi iskola udvarán tartott órán – megcsípett egy kullancs, maradandóan károsodott az egészsége, és emiatt a munkaügyi bíróság tízmillió forintos kártérítést ítélt meg neki. Jásztelek önkormányzatának mindenkit megelőzve kellett volna őt kifizetnie, de mivel nem tudta, a hiányt nyolcmillió forintra értékelt egykori pártháza átadásával pótolta.
Jásztelek a kullancsügy nélkül nem vált volna fizetésképtelenné, ezért szakértők szerint ilyen esetekben nem lenne szabad a vállalatok felszámolásához hasonló adósságrendezési eljárásba kényszeríteni egy önkormányzatot. „Más kistelepüléseken, például a 350 milliós csatornaépítésbe tavaly belebukott Nemesviden, vagy az 530 milliós kölcsönből csatornázó Ősiben még rosszabb a helyzet, hiszen elegendő felajánlható vagyontárgy híján csak ritkán fordul elő, hogy a hitelezők egyezségre jutnak” – jelezte a HVG-nek Veres-Bocskay Katalin pénzügyi gondnok. Ha pedig nincs egyezség, akkor az 1996-ban alkotott önkormányzati adósságrendezési törvényben megszabott sorrend szerint kell kifizetni a hitelezőket: először a munkabéreket, azután a jelzálogjoggal, óvadékkal védetteket, majd az államnak visszajáró támogatásokat, illetve az adókat, a többi szállító pedig a futottak még kategóriába szorul. Hacsak nem indít pert, mert annak tétjére külön tartalékot kell képezni.
„178 ezer forint miatt jutottunk adósságrendezésre, pedig az utolsó pillanatban kifizettük” – panaszolta Lichner András, Somoskőújfalu polgármestere. A település nem volt csődben, ezzel az összeggel nem is ők tartoztak a szegedi Almus Pater Zrt.-nek – folytatta. A cég a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által finanszírozott erdei iskola egyik beszállítója volt. A vállalkozókkal az önkormányzat szerződött, ám azzal a kitétellel, hogy a teljesítési igazolás kiadása után a számlát az államkincstártól kapott pénzből egyenlíti majd ki. Ez azonban – ki tudja, miért – nem történt meg. Az adósságrendezéssel a legrosszabbul épp a biztos állami pénzre váró, az erdei iskolát felépítő cégek jártak, mivel őket csak a minap lezárult eljárás után, áprilisban lehet kifizetni. A pénzügyi gondnok ugyanis nem vehette őket nyilvántartásba, hiszen nem az önkormányzatnak hiteleznek, és nem annak a vagyona a fedezetük, viszont soron kívül sem lehetett kielégíteni őket, mivel erre az adósságrendezési kódex nem ad felhatalmazást.
Ilyen körülmények között esetenként kell kitaposniuk a jogi utat a kellő önkormányzati praxissal nem mindig rendelkező pénzügyi gondnokoknak, akik az efféle munkára kijelölt, elvileg tapasztalt felszámolócégek munkatársai. Éppen Jászteleken sikerült elérni, hogy a csatornaépítésben dolgozó vállalkozásokat – mivel ők a csatornatársulattal szerződtek – külön, 100 százalékban kifizethessék. A Nagydoboson tavaly óvodát építő és berendező cégek viszont egyelőre nem remélhetnek pénzt, és emiatt maguk is csődbe mehetnek. Pedig közbeszerzési eljárásban nyert munkájuk nagyobbik részét utólag európai uniós forrás fedezi. „Játszóteret, fejlesztőeszközöket szállítottunk az óvodának. Az önkormányzattal aláírt szerződésben kikötött 60 napos fizetési határidő tavaly szeptember 10-én járt le. A decemberben indult adósságrendezési eljárásban még a hitelezői rangsorba sem vettek be” – panaszolta a több mint ötmillió forintra váró, működőképessége határára sodródott cO-Ording Kft. tulajdonosa, Balogh Gabriella. „Nem lenne jó a cégnek, ha besorolnák, hiszen akkor valószínűleg csak a követelése töredékét kapná meg” – szögezte le Vancsa Mária pénzügyi gondnok. A szóban forgó óvodapályázat uniós pénzét ugyanis – magyarázta – az NFÜ által ezzel megbízott VÁTI Nonprofit Kft. kezeli, amely többek között azzal a feltétellel utalja el az összeget az önkormányzatnak, ha annak nincs köztartozása. Csakhogy az adóhatóság nem ad ki nullás igazolást adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatnak, pedig Nagydobosnak történetesen túlfizetése van. Ezért Fonalka István polgármester abban bízik, hogy az adóhivatal ez esetben kivételt tesz.
Figyelmeztető jel a közelgő, tömeges önkormányzati csődökre, hogy tavaly indult az összes eddigi adósságrendezés majdnem negyede, és már számos nagy önkormányzat (például a Pest megyei) is fizetési nehézségekkel küzd. Ezt vetíti előre Varga Mihálynak, a kancellária államtitkárának minapi bejelentése is, amely szerint a helyhatóságok túlzott deficitje miatt emelkedett az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka fölé. Miközben azonban Varga az önkormányzati hitelfelvételek központosításában véli felfedezni a gyógyírt, szakértők szerint az önkormányzatok csődmenedzselésének megfelelő szabályozása sürgetőbb lenne. Hiába van például számos negatív következménye az adósságrendezésnek – kiszorulás a pályázatokból, banki kapcsolatok leépülése –, egy-egy önkormányzatnak érdeke lehet csődbe jutni, hiszen így megszabadulhat kötelezettségei nagy részétől. Adósságrendezést alapesetben 60 napon túli lejárt követelésnél kezdeményezhet a település vagy annak hitelezője, ám ha 90 napnál is régebbi a tartozás, a polgármesternek kötelessége kérni az eljárás megindítását, még akkor is, ha a képviselő-testület ellenzi. Így elméletileg a polgármester akár egyetlen számla visszatartásával is csődbe viheti a települést.
Még nem tudni, helyesen döntött-e novemberben Esztergom polgármestere, amikor a testület tiltakozása közepette kezdeményezett adósságrendezést, amelybe 30 milliárd forinttal jelentkeztek be a hitelezők. A városok csődje kapcsán nyilvánvalóvá válhat, hogy 60 nap alatt nem lehet elkészíteni a törvényben előírt, vagyonleltárt feltételező válságköltségvetést. Esztergomban ez elkészült ugyan, de mint Szathmáry Tibor pénzügyi gondnok a HVG-nek elmondta, valószínűleg módosítani kell, mert az intézmények működtetése szempontjából aggályos. A Belügyminisztérium sajtóosztályán viszont úgy tartják, a másfél évtizedes jogyszabály „az eljárás minden mozzanatát szabályozza”, módosítására pedig legfeljebb az önkormányzati törvénnyel együtt kerülhet sor.
GYENIS ÁGNES
Mi köze van Diana hercegnőnek a világ aknáihoz? Miért nem gyilkolásra tervezik az aknát? Miben kamuznak a háborús filmek? Interjú egy konfliktuszónákban dolgozó magyar aknamentesítővel, Andrássy Zitával.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Most még a lakásbiztosítások szinte minden viharkárt fedeznek, de könnyen lehet, hogy ez néhány év múlva már nem lesz így.
Az anyagi kár pedig jelentős.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
Egyszerre többet is.
