Jelentősen csökkent azoknak a közbeszerzési ügyeknek a száma, amelyekben valamelyik érintett fél támadta meg a kiírást vagy az eredményt. Ennek legvalószínbb oka, hogy január 1-től jelentősen megemelték az eljárásért fizetendő díjat. A fejlesztési miniszter szerint szándékosan, mert sokan visszaéltek a lehetőséggel, és csak gátolták a szerződéskötést.
Elment a kedve a vállalkozásoknak attól, hogy megtámadják a gyanúsnak vélt közbeszerzési eljárások eredményeit – derül ki egy levélváltásból, amely a parlament honlapján olvasható. Karácsony Gergely LMP-s képviselő arról érdeklődött Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e a kormány korrupcióellenes programjával a közbeszerzési jogorvoslati díjak „brutális megemelését”.
A kérdés előzménye, hogy idén január 1-től ugyanis új kormányrendelet szabályozza, hogy mennyi igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetniük azoknak, akik a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtt kívánnak megtámadni egy közbeszerzési kiírást vagy annak eredményét. Korábban mindenkinek egységesen 150 ezer forintot kellett fizetnie, aki megtámadt például egy kiírást, és 900 ezer forintot, ha az eljárás lezárását támadta meg.
Az új kormányrendelet szerint azonban január 1-től nem fix díjat, hanem a közbeszerzés értékének egy százalékát kell. Az úgynevezett uniós értékhatár feletti beszerzéseknél a díj legfeljebb 25 millió forint lehet, az ez alatti beszerzéseknél pedig legkevesebb 200 ezer, legfeljebb 6 millió forint. Ez az esetek többségében megdrágítja a közbeszerzési kiírások elleni jogorvoslatot: jól járnak ugyan, akik 90 millió forintnál kisebb értékű beszerzés eredményét támadnák meg, de mindenképpen többet fizetnek azok, akik a szerintük mutyit rejtő kiírás ellen tennének panaszt. A rendelet szerint a díj részben visszajár, ha a KDB helyt ad a panasznak, de 200 ezer forintot mindenképpen megtart a bizottság.
Túl sok volt a panasz
„Az új szabályozás célja, hogy csak indokolt esetben, megfelelő jogalappal, megfontoltan, ne az eljárás lassítása érdekében indítsanak jogorvoslatokat” – magyarázta válaszlevelében Némethné, miért kötötték az eljárási díjat a közbeszerzés értékéhez. A miniszter szerint több esetben előfordult, hogy egy eljárást többször is megtámadtak, csak azért, hogy hátráltassák a lezárását, ami „visszaélésszerű joggyakorlat”, és „a közpénzek ésszerű felhasználása ellen hat”.
Karácsony viszont a kérdésben épp azt kifogásolta, hogy az új kormányrendelet szándékosan megszüntette a korábban a díjakban is jelentkező különbséget a gyanúsnak, vagy jogsértőnek tűnő kiírások bejelentése, és a között, hogy a vesztes fél esetleg szándékosan hátráltassa a szerződéskötést. Az új rendszerben ugyanis akár 25 millió forintot is kockáztatnia kell annak, aki például bejelentene egy feltűnően egy cégre szabott kiírást.
Kevesebben panaszkodnak
Bár Némethné szerint az ellenzéki képviselőnek nincs igaza, válaszában olyan adatokat közöl, amelyek részben alátámasztják Karácsony aggodalmait. 2012. január 1. és 2012. július 24. között 455 jogorvoslati ügy keletkezett, amelyből 349 esetben, az összes ügy 76,7 százalékában kérelem alapján járt el a KDB (a többi ügyben hivatalból indított eljárást). A miniszteri levél szerint a KDB eddig 92 esetben járt el az új rendelet alapján, ebből 54 esetben (az összes ügy 58,7 százalékában) indult az eljárás kérelemre.
Mivel a kormányrendeletet csak a január 1. után kiírt közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni, nem érdemes az abszolút számokat összehasonlítani, csak a belső arányokat. Ez viszont azt mutatja, hogy jelentősen megváltozott az eljárások összetétele, 18 százalékponttal csökkent a kérelemre indult eljárások aránya a hivatalból elindított vizsgálatokkal szemben.
A január 1. óta indult 455 eljárás közül 394 zárult le július 24-ig. Ezek közül 165 esetében állapítottak meg jogsértést a KDB, vagyis az esetek 41,8 százalékában valami nem volt rendben az eljárással. Az új szabályok szerint, kérelemre indult 54 eljárásból eddig 29 zárult le, és a KDB csak 5 esetben találta megalapozottnak a jogsértést, ami azt jelenti, hogy 17,2 százalékra csökkent a problémás közbeszerzések aránya.
A 29 lezárt ügyből csak 7 esetben utasították el érdemben a kérelmet, 3 ügyben megszüntették az eljárást, 14 ügyben viszont azért hozott elutasító végzést a KDB, mert a kérelmező nem teljesítette a hiánypótlást, amelyre kötelezték. A látványos változás ellenére Németh Lászlóné azt írta: a KDB „nem vagy nem kizárólag az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére hívta fel” a kérelmezőket, így a miniszter szerint „az elutasítás fő indoka sem az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése volt”.
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A MagNet Bank helyi fiókját próbálták meg kirabolni. A rendőrség keresi az elkövetőt.
Még lakat sincs a kapun.
