hvg.hu: Szabadságon volt, amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának, a Nemzet Nyomozó Iroda (NNI) hasonló egységének, illetve Gazdaságvédelmi Főosztályának megszüntetését bejelentették. Mit szól hozzá? Váratlanul érte, vagy Önt előre tájékoztatták a szervezeti átalakításról?
Kocsis Máté: Nem vagyok a Belügyminisztérium tagja és rendőri vezető sem vagyok. Az Országgyűlés Rendészeti bizottságát vezetem, amely a civil kontrollt látja el, ebből fakadóan nincs hozzá jogom sem, hogy minden belügyi döntésről előre tájékoztatást kérjek. Részinformációim voltak ugyan, de én is nagyobb részt a sajtóból értesültem az átalakításokról, mert arról beszélhetünk és nem feltétlen megszüntetésekről. Például nyolc évvel ezelőtt, amikor létrehozták az NNI-t, akkor egy 350 fő körüli létszámra állították be, ám azóta a nyomozó iroda 800 fős giga-megaszervezetté nőtte ki magát, gyakorlatilag egy pótrendőrség lett belőle, ezt át kellett szervezni, de nem szűnt meg.
hvg.hu: Baj, hogy kinőtte magát az eltelt esztendők alatt?
K. M.: Igen, mert ez párhuzamosságokat okozott. Az NNI túldimenzionált, szereptévesztett és információt kiszivárogtató szervezet lett, ahogy a korrupciós botrány kapcsán is ez kiderült. De mint említettem, nem szűnik meg, hanem a Készenléti Rendőrség egyik igazgatóságaként működik tovább, mégpedig újra az optimális feladattal és az optimális létszámmal, 373 fővel, ahogy eredetileg. A stratégiai irányítást az Országos Rendőr-főkapitányság központosítja, az operatív vezetés pedig marad helyi szinteken. A koncepció lényege a párhuzamosságok kiszűrése, a feladat- és hatáskörök egyértelművé tétele, valamint a rendőrségen folyó munka hatékonyabbá tétele. Pozitívum, hogy azon szervezetek között, amelyek tologatták egymásnak az ügyeket, világos rend fog kialakulni.
hvg.hu: Azt honnan lehet tudni, hogy tologatták az aktákat?
K. M.: Azt lehet tudni, hogy az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya és például a BRFK-é között hatásköri átfedések és ebből adódóan ütközések is voltak. A struktúra ezen túl úgy fog kinézni, hogy a helyi ügyekben a helyi rendőri egységek járnak el. Az olyan országos és kiemelt eljárásokban pedig, mint a nemzetközi érintettségű vagy a szervezett bűnözés területére vonatkozóak, az ORFK, azon belül is a Készenléti Rendőrség beosztottjai dolgoznak majd.
hvg.hu: Az átszervezett Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai, akik eddig is eljártak ezekben az ügyekben. Ha más szervezeti felépítésben, de ők maradnak az illetékesek, mi értelme van az átszervezésnek?
K. M.: Egy átszervezést nem feltétlenül a személyek miatt kell megtenni. Sok alkalmas személy dolgozik majd egy hatékonyabb rendszerben. Az új rendszer szerintem tiszta helyzetet és felelősséget teremt majd az ügyek elosztásánál. A Belügyminisztérium számomra adott tájékoztatása szerint abból az 560 főből, akiket eddig megkérdeztek új beosztásuk elfogadásáról, mindössze nyolcan mondtak nemet. Rajtuk kívül néhányan gondolkodnak még azon, mit tegyenek, az ő döntésükről nem kaptam tájékoztatást.
hvg.hu: Miért kellett az átalakítást így végrehajtani? Miért nem tudhatott a BRFK SZBEO megszüntetésről az egység parancsnoka?
K. M.: Erről nem tudok nyilatkozni, de azt tudom, az átalakítás nem most indult. A kormányváltást követően, amikor a Honvédelmi és rendészeti bizottság meghallgatta Hatala József főkapitányt, már akkor elhangzott tőle, hogy a rendőrség átszervezését alaposan elő kell készíteni, s ha ez megtörtént, végre kell hajtani. Sokan kérdezik, annak, hogy mégis most történt meg, van-e köze a korrupciós botrányhoz.
hvg.hu: Megkérdezzük mi is. Van?
K. M.: Egy szervezet átalakítása, mint mondtam, nem néhány személy alkalmatlanságától vagy alkalmasságától függhet pusztán. A korrupciós botrány csak megerősítette az átszervezési szándékot, amely már 2010-ben megfogalmazódott. Az erre vonatkozó konkrét, szakmai és politikai igény 2011 őszére tehető. Ezután 2012. január 10-én az ORFK vezetője letette az átalakításra vonatkozó koncepciót Pintér Sándor belügyminiszter asztalára. Ekkor még messze nem volt a korrupciós botrány. A következő dátum április 13-a, amikor az Országos Rendőr-főkapitányság 2011-re vonatkozó évértékelőjén Pintér Sándor elmondta, hogy megvizsgálja és értékeli a szervezetek és a vezetők munkáját. Az ezt követő két hónapban ez meg is történt. A belügyminiszter a végrehajtási koncepciót június 28-án jóváhagyta, majd megtörténtek a személyi egyeztetések. Tehát közvetlen összefüggés nincs a korrupciós botrány és az átszervezés között, pusztán igazolta a szükségességét.
hvg.hu: Akkor mi alapján hozták meg a személyekre vonatkozó döntéseket?
K. M.: Hangsúlyozom, a szervezetek nem a vezetők miatt kerültek átalakításra, a rendszer hatékonyabbá tétele volt a legfőbb szempont. Tehát elsősorban a szervezeteket értékelték, és a személyi következmények nem feltétlenül ebből lettek.
hvg.hu: Ez alatt mit ért?
K. M.: Azt, hogy egy szervezet eredményessége nem feltétlenül függ egy személytől, függhet a struktúrájától, a leterheltségétől és még sorolhatnám. A hatékonyság javítása volt a cél és az átszervezések bejelentése után 48 órával minden, az SZBEO-n folyamatban lévő ügynek volt új gazdája.
hvg.hu: Ezzel azt akarja mondani, hogy a rendőrök nem minden energiával dolgoztak, hogy esetleg elfektettek ügyeket? Lapunknak az említett 48 óra után több ügyvéd azt mondta, nem kaptak tájékoztatást arról, hogy melyik egységhez kerül az ügyük, ki lesz az új előadó.
K. M.: Nem tudok elfektetett ügyeket. Egyébként nem tudom, hogy az ügyvédek mit jeleztek, az biztos, hogy két nap alatt minden ügynek lett gazdája és ezek között nem akadt egy sem, amellyel kapcsolatban az ügyészség kifogást emelt volna. Mint minden átszervezés esetén, biztos, hogy vannak átmeneti nehézségek, de az új rendszer véleményem szerint jó irányba mutat. Az ügyvédek pedig nem ügyészek, ők abból élnek, hogy védjék a gyanúsítottak érdekeit…
hvg.hu: És éppen ezért tudjanak arról, hogy ki folytatja a nyomozást. A védőt értesíteni kell arról, ha új előadóhoz kerül az eljárás.
K. M.: Tudniuk kell és tudni is fogják. Minden tiszteletem az ügyvédeké, de a rendőrség átszervezésében nem vettek részt, és odáig szerintem ne jussunk el, hogy ha néhányan közülük ideje korán kritizálják a testület szervezeti átalakítását, azt tényként kezeljük. Minden változás kezdeti nehézségekkel jár, de várjuk meg mindannyian az eredményeit. Egyébként az átszervezés óta napi bontásban például a vádemelési javaslattal lezárt ügyek száma megnőtt. Ebből látható, hogy már hatékonyabb és eredményesebb a munka. Ezt nem lehet máshogy magyarázni. Ezek számok és tények.
hvg.hu: Akkor nézzük személyi aspektusból a történteket. Mi van akkor, ha a politika megtisztulásának jelszavával minden országgyűlési képviselővel holnap reggel közlik, hogy ezen túl nem dolgozhat a parlamentben és önnek egy kis településen kínálnak képviselői munkát azzal együtt, hogy alig van esély arra, hogy onnan egyszer elkerülhet?
K. M.: Erre nem felelek, mert ez nem jó párhuzam, ez alma meg körte.
hvg.hu: Mi van, mondjuk akkor, ha a fővárosi tanároknak kell egyik pillanatról a másikra szembesülniük azzal, hogy ezután csak községek iskoláiban oktathatnak?
K. M.: Ez sem a legjobb példa, mert az érintett rendőrök földrajzilag nem kerültek nagy távolságba korábbi munkahelyüktől. De visszakérdeznék: ha én rendőr vagyok, vagy tanár és szeretem a munkámat, nem mindegy, hol dolgozom? Az elsődleges szempont, hogy legyen munkám és végezhessem azt. Az átszervezés során senkit nem bocsátottak el a rendőrségtől. Az állomány jelentős része szereti a munkáját, hogy helyileg hol vagy melyik szervezeti egységben végzi, neki mindegy. Olyan szervezeti változás nincs, amelynek során mindenki ott marad, ahol volt és semmi sem változik. A nagy többségüknek a bére is ugyanannyi lesz, mint eddig.
hvg.hu: Ez nem valószínű. Központitól helyi szervekhez kerülnek, és lehet, hogy papíron a beosztásuk ugyanaz, de más a szorzó a két helyen. Előzetes számítások alapján havi több tízezer forinttal csökkenhet egy áthelyezett rendőr bére.
K. M.: Ez óhatatlan, de például a volt NNI-sek esetében, akik mondjuk a Különleges Szolgálatok Igazgatóságára kerülnek, nem változik.
hvg.hu: De ha nem az NNI-nél maradnak, hanem kerületi kapitányságokhoz kerülnek. Az átszervezettek egyike, egy osztályvezető, aki 33 éve van a pályán, ebből egy évtizedet vezető beosztásban dolgozott, az egyik budapesti kapitányság kiemelt főnyomozója lehet, ha vállalja az új beosztást.
K. M.: Nem ismerem ezt a konkrét példát, de nem is mindenki jár így. Egy tény: a rendőrséget át kellett szervezni.
hvg.hu: Ilyen módon? Nem embertelen ez?
K. M.: Szerintem nem. Nagyon fontos elv, hogy nemcsak akkor kell változtatni egy szervezeten, ha több személy alkalmatlansága kiderül, hanem akkor is, ha hatékonyabbá akarjuk tenni a szervezet működését. Hangsúlyoznám, hatékonyabbá, és nem költséghatékonyabbá, hiszen nem a pénzkivonás, hanem az eredményesebb munka az átalakítás célja.
hvg.hu: A szervezeti átalakításban milyen indoka van annak, hogy a dolgozók számítógépeinek winchesterét kiszedték és elvitték?
K. M.: Nem tudom, erre nincs rálátásom. Szakmai kérdés, az ORFK-tól kellene megkérdezni. Én pusztán csak azt látom és örülök neki, hogy valakiknek volt bátorságuk és racionális gondolkodással hozzányúltak a nagy, gólemként mozgó, bizonyos részeit tekintve nem túl hatékony rendőrséghez. Most a nyolcszáz érintett közül van néhány, aki azt mondja, hogy mindezt embertelenül hajtották végre. Olyan azonban nincs, hogy mindenkinek minden megfelel, és mindenki mindenben egyetért.
hvg.hu: Nem is kell, hogy így legyen. Az áthelyezett embereket viszont egyik napról a másikra állították választás elé. Ezt talán meg lehetett volna másképp is oldani.
K. M.: Lehet, de így oldották meg, és biztos megvan a magyarázata. A rendőrség problémája, hogy vízfejű lett. A központi szervek, a BRFK vagy az NNI felszívta a kerületi kapitányságok embereit. Példának okáért, a VIII. kerületben például ma 128-an vannak a közrendvédelmi területen, míg tíz évvel ezelőtt 220-an voltak. A csökkenésben sok más tényező is szerepet játszott, de tény, sok embert elvittek központi szervekhez. Mélységesen egyetértek azzal, hogy a vízfejhez hozzá kellett nyúlni és a 48 ezer ember munkáját másképp kell szervezni. Elítélem azt az ellenzéki magatartást, amely az átszervezés után egy hétre közli, hogy minden, ami történik, az rossz. Adjunk ennek az új rendszernek egy évet vagy kettőt, hogy bizonyítson.
hvg.hu: Mi történik, ha az átszervezett testület eredményessége nem bizonyul jónak?
K. M.: Akkor a vezetőknek újra értékelniük kell, és megnézniük, mit lehet még javítani. Egyelőre felpezsdült a rendőrség. Biztos vannak ellenvélemények, ezek vitaalapnak jók, de ne felejtsük el, hogy a felelősséget a mai rendőri vezetés viseli, ők így látták célszerűnek.
hvg.hu: Akárhogy is, az átszervezést miért kellett titokban tartani?
K. M.: A rendőrség olyan nyomozati információkkal rendelkezik, amelyek – és ezt tudomásul kell venni – nem tartoznak a közvéleményre.
hvg.hu: Az átszervezés nem nyomozati információ. Az emberek kaphattak volna tájékoztatást, leülhettek volna velük beszélgetni arról, ki mire számíthat, hogyan tervezze tovább az életét, nem?
K. M.: Senki nem vesztette el az állását. A rendőrség egy hierarchikus szervezet, nem baráti kör és nem is kártyaklub, ezzel mindenki tisztában van, aki ott dolgozik. A beosztottak a vezetőktől kellő időben megkapták a tájékoztatást. A megyei rendőrfőkapitányok váltásánál már júliusban megtörtént az egyeztetés.
hvg.hu: Akkor ezzel kapcsolatban megmondaná, hogy aki egy főkapitányság élén nem bizonyult jó vezetőnek, az egy másik megye rendőri parancsnokaként megfelel? Mitől lesz jó máshol?
K. M.: Nem biztos, hogy ez volt a váltás oka, erre az ORFK tudna válaszolni. Az viszont biztos, hogy a szervezeti átalakítás a hatékonyság javítását szolgálja. Mert olyan jó volt a rendőrség teljesítménye 2010 előtt? Azóta a rendőrség létszáma bővült? Igen. Technikai feltételei javultak? Igen. Szervezeti kultúráját tekintve átalakult? Igen. Ezen kívül világossá vált, hogy a korrupciós ügyeket, kövesse el azokat bárki a testületen belül, nem tűrik meg a szervezetben? Világossá vált. Azokat, akik benne voltak a korrupciós ügyben, őrizetbe vették, vagy őrizetbe fogják venni.
hvg.hu: Ők még csak gyanúsítottak.
K. M.: A bíróság majd dönt róluk. A rendőrség megmutatta mind a beosztottaknak, mind a vezetőknek, hogy az olyan gyakorlatnak, mint ami V. László ügyében megmutatkozott, nincs helye a testületben. Ami nem működött jól, ahhoz hozzá kellett nyúlni, de hangsúlyozom, a korrupciós botrány csak ráerősített a változások szükségességére. Most egy huszárvágással átalakították a rendőrséget, és ezt jónak tartom. Pusztán az a feladatom, hogy bekérjek minden információt és összehívjam a Rendészeti bizottságot mindennek a megvitatására.
hvg.hu: A rendőri vezetők mellett a bizottság meghallgathatja-e például a BRFK megszüntetett szervezett bűnözés elleni egységének tapasztalt irányítóját?
K. M.: Nem. Hatala József éppen elég tapasztalt rendőr, jelenleg ő a főkapitány, ő viseli a felelősséget, őt hallgatjuk meg. Rajta kívül a rendőrség átszervezéséért felelős miniszter biztost, Papp Károlyt fogjuk meghívni.