szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Martonyi János külügyminiszter szerint nincs értelme annak a kérdésnek, hogy a kormány vagy a miniszterelnök döntött a gyilkosságért elítélt Ramil Safarov kiadatása ügyében, a végső döntés a kormányfőé, ő pedig lojális hozzá. Szijjártó Péter pozíciójáról elmondta, a kormányfőnek mindenütt vannak külügyi tanácsadói, bár nem szerencsés, ha külkapcsolatokért felelős államtitkárnak nevezik. Azt is elmondta, Azerbajdzsán nem fog magyar kötvényt vásárolni.

"Amit a kormányfő dönt, az a kormány döntése" – mondta újságíróknak csütörtök délelőtt Martonyi János külügyminiszter a Magyarországon életfogytiglani börtönre ítélt azeri, Ramil Safarov kiadatásáról. A külügyminiszter szerint nincs értelme annak a kérdésnek, hogy ebben az ügyben a kormány, vagy a miniszterelnök döntött-e.

Arra, hogy Bárándy Gergely MSZP-s képviselő betekintett az azeri baltás gyilkos kiadatásával összefüggő kormányzati dokumentumokba, és az alapján sem a külügyi, sem az igazságügyi tárca nem javasolta a gyilkos kiadását, Martonyi úgy reflektált, "én lojális vagyok a kormányhoz és a kormányfőhöz, függetlenül attól, hogy korábban mi volt a véleményem". A külügyminiszter azt mondta, nem kíván belemenni abba, hogy a döntés előtt melyik minisztériumnak mi volt a véleménye. Lehet, hogy történelmileg egyszer ez majd érdekes lesz, de ma már nincs értelme ennek a kérdésnek – fogalmazott.

Martonyi János a mai sajtótájékoztatón
MTI / Bruzák Noémi

A hvg.hu kérdésére, hogy ki alakítja a magyar külpolitikát, Martonyi azt felelte: "a külpolitika része a kormány politikájának, amelyet végső soron a miniszterelnök határoz meg". Vannak az egyes szakterületeknek felelősei, de a végső felelősség a kormányfőé – tette hozzá. Szijjártó Péter államtitkári feladatait firtató kérdésünkre Martonyi azt mondta, hogy nem ismer olyan országot, ahol a kormányfőnek ne lenne saját külpolitikai apparátusa, Magyarországon is mindig voltak saját külpolitikai tanácsadói a miniszterelnöknek, bár lehet, hogy nem szerencsés ezt a pozíciót külkapcsolatokért felelős államtitkárnak hívni.

Az úgynevezett keleti nyitás politikájának eredményeiről a külügyminiszter azt mondta, hogy az nem egy program, hanem egy hosszú távú politika, így nehéz objektív mércével mérni az eredményeit, de a külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy 30-50 százalékkal emelkedett a magyar kivitel a dél-kelet-ázsiai, úgynevezett ASEAN-országokba, illetve "van a csőben" 3-4 jelentősebb magyarországi beruházás is.

A magyar államadósság esetleges keleti finanszírozásáról a külügyminiszter a hvg.hu kérdésére azt mondta, mindig az volt az álláspontja, hogy az adósság finanszírozása a piacról történjen, és az a cél, hogy minél olcsóbb legyen. Akkor is piaci forrást kell bevonni, ha az történetesen valamelyik keleti országból származik - mondta Martonyi, aki szerint pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy megkössék az elővigyázatossági hitelmegállapodást az EU-val és az IMF-fel. Csütörtökön is cáfolta, hogy Safarov átadása mögött valamiféle pénzügyi-gazdasági megállapodás állt volna, az azeri fél "nem fog kötvényt vásárolni".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!